Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Varró Ágnes: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. voltak az emberre a széken, Valkó József bácsira, de muszáj volt mert a lucaszék odavetette ükét. Fölkapták székestül az öreget, és vitték a zugóba, Szent Jánosba (a szoborhoz a patak mellett) és belevágták a folyóba."" A másik idevonatkozó adatot Gunda Béla professzor 1990-ben a Martonvásáron rendezett honismereti táborban tartott előadásában említette. Eszerint „a Szent László víz hídján egy szobor volt Baracska felé a második világháború idején még fennállt. Nepomuki Szent János egyszerű, paraszti kéz által faragott szobra volt. A régiek emlékeznek arra a mondára, hogy Nepomuki Szent Jánost a patakba vetették bele. Itt úgy mondják, hogy Nepomuki Szent János szobra azért áll ott, mert itt lökték bele a Szent László vízbe." Nepomuki Szent János szabadtéri szobraihoz vallásos áhítat is fűződött. A második világháborúig a szent ünnepén virágos körmenettel vonultak szobraihoz, litániáját imádkozva elsősorban a lányok, asszonyok. Az ünnep nyolcadában vagy utána még három estén át megtartották a Nepomuki litániát rendszerint vagy a templomban, vagy a szobornál, melyet évente újrafestettek, meszeltek erre az alkalomra. Az emléknapjához kapcsolódó közösségi imaalkalmak tehát egyben a szobrok rendszeres karbantartását is biztosíthatták. A szent kultusza még számos kutatási terület vizsgálatát kínálja. így például az egyháztörténeti anyag tükrében a XV1H-X1X. századi Nepomuki Szent János emlékek feltérképezését, a vallásos áhítat szövegemlékeinek felgyűjtését és elemzését, különös tekintettel a megyében, Iszkaszentgyörgyön tevékenykedő Amadé László nemes költő munkásságára. Érdemes lesz megvizsgálni például a földrajzi nevekben vagy a névadási szokásokban megnyilvánuló Szent János tiszteletet is. Ehelyt nem volt lehetőség a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt templomokról, kápolnákról sem beszélni. Ezen részterületek kutatása után kaphatunk teljesebb képet a szenttiszteletről, amelynek kifejeződését most annak csupán egyetlen megnyilvánulásában, a szabadtéri szobrokhoz fűződő kultusz vizsgálatában végezhettük el. Jegyzetek 1. Kuthy István plébániatörténeti kéziratai. Egyházmegyei levéltár. 2. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I. Budapest, 1977. 380. 3. Kállay István: Székesfehérvár regimentuma 1688-1849. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. Székesfehérvár, 1988.414-415. 4. Demeter Zsófia- Lukács László: Zámoly. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2002. 5. Tüskés Gábor- Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. Században. Budapest, 2001. 189-217. 6. Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. I. Budapest, 1959. 71-73. 45