Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Lackovits Emőke: Lélekszám csökkenés és szórványosodás Veszprém megyében, a Bakony és a Balaton-felvidék reformátusok lakta falvaiban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ség érzése lett úrrá rajtuk. Sok helyen még a többséghez tartozás illúziója is megszűnt számukra.

4 A gondolkodásra a vallási közönyösség nyomta rá bélyegét. Maga a folyamat azonban, ahogy Kosa László elemezte, egyfajta állapotot eredményezett és nem programot jelentett

5 Gyökerei a XIX. századra, a teológiai racionalizmus és liberalizmus eszmerendszerének térhódításáig nyúlnak vissza. Ezt megelőzően pedig a felvilágosodás eszméiben kereshetjük okait. Ismert, hogy Európában másutt is súlyos tüneteit észlelték e jelenségnek.

6 A XIX. század második felének egyháztörténésze, Szeremlei Sámuel egy teljes kötetben foglalkozott a vallástalanodás, az egyháztól való eltávolodás jelenségével, kísérletet téve az okok meghatározására is.

7 Elemzésének eredményeit felhasználva határozottan kimondhatjuk, hogy a kialakult helyzetnek több összetevője volt. Közéjük sorolhatjuk a teológiai gondolkodásban és az igehirdetésben a racionalizmus, majd a liberalizmus térhódítását, a művelt rétegeknek a templomtól való elmaradását, az egyháztól való elszakadását, amely egyfajta és nem elvetett példaként szolgált a falusi közösségek számára. A jobbágyfelszabadítást követően az értékrendi változás és a szemléletváltás a családi életben, a nevelésben ugyancsak éreztette hatását, amely a vallásos nevelés bizonyos fokú visszaszorulásában nyilvánult meg. Ezt erősítette az iskolai nevelés, ahol a vallástanítást a vallástörténeti oktatás váltotta fel.

8 A prédikációk is figyelmen kívül hagyták a közösségek igényeit, esetleges elvárásait, gondolkodásuktól idegen, sok esetben számukra érthetetlen gondolatokat fogalmaztak meg. Ezek voltak az ismeretterjesztő vagy filozofikus indíttatású, tudományos és erkölcsi fejtegetésekből álló prédikációk. A liberalizmussal az egyházfegyelmezés hagyományos módja ugyancsak megszűnt, ami részben az erkölcsi élet, az általános magatartás lazaságát, részben pedig az egyházfenntartói kötelezettségek elhanyagolását eredményezte. Utóbbi ugyanakkor a feudális szolgáltatások megszűnésének természetes következményeként is magyarázható. Az egyes egyházközségek története bőven szolgáltatja mindezekre vonatkozóan az adatokat. Ezekkel a nehézségekkel a lelkészeknek is szembe kellett nézniük, ami valamilyen válaszadásra késztette, sőt, esetenként kényszerítette őket. Az ismert eredmények azt mutatják, hogy ezek a válaszok, némely kivételtől eltekintve, többnyire nem jelentettek eredményes megoldást. Amíg a közösségek egy része vagy egy-egy közösség tagjainak egy csoportja a vallási közönyt elfogadva eltávolodott egyházától, elszakadt templomától és csak nagy ünnepeken kereste fel azt, vagy az emberi élet szükségeiben találta meg az oda vezető utat, addig a másik részük bensőségesebb lelki élet, mélyebb hitélet utáni vágyakozásában a neoprotestáns egyházak soraiba húzódva kapta meg mindazt, amit saját egyházában hiába keresett. Ide köthető a nazarénusok erőteljes 383