Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Punykó Mária: A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, a Körösmezőn élő magyarok között

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. gyárul. A másik unokám — van még egy fiúunokám,egy kislány unokám Frankivszkban, azok nem tudnak már magyarul. Értenek szintén. Szégyen, de nem tudnak magyarul. Folyamosán egyáltalán nem beszélnek. Tóber Erzsébet, szül. 1931..; Az unokáim hozzám oroszul beszélnek. És én mondok, én nem értek. A nagy mondja: mamával csak kell mogyorul beszélni, mer nagymama nem ért ukránul. FM. sz. 1929.: Hát nem is akarnak beszélni magyarul. Érteni értenek, de beszélni nem tudnak. Egyse tud beszélni. És én hogyha szólok hozzájuk magyarul, visszafelelnek oroszul. Iza is úgy! (A lánya.) Csehországbul mentek Magyarország keresztül. Nem volt kenyér gyerekeknél. Bement egy üzletbe kenyérért. Kenyeret kaptak. De hogy kérték kenyeret!? Hát így kell kérni kenyeret?! Adjon nekünk kenyér! Hát mondom, hát kelletett egy kicsit szépen kérni: Tessék adni egy kenyeret! És nem: Adjanak kenyeret! Na, és kelletett nekiek menni vasútállomásra. Nem tudták, hogy hogy mondani magyarul, vasútállomás. Nem tudott, hogy hogy kell mondani. Nahát, ez magyar gyerekek? Nemegyszer mondom: Annus, hát te vagy anyja gyerekeknek! Nem tudnak magyantl beszélni. Hát te vagy anyja gyerekebiek, hogyha apa lenne, hát apa nem foglalkozik a gyerekekkel, mint anya — M. A. sz. 1935. Kőrösmezőn a magyar nyelv használatának egyetlen intézménye a templom. Sándor Klára a csángók nyelvi lehetőségeiről szólva leszögezi, hogy az anyanyelv a falubeli használatra korlátozódik.

14 A kőrösmezőiek magyar nyelv használata pedig a templomra. A nyelv megőrzésében nagy szerepe volt és van a római katolikus egyháznak, a hithez való ragaszkodásnak a gyerekek vallásos nevelésének.

15 Napjainkban is megfigyelhető egy átlagosnál nagyobb tisztelet a templom, az egyház, az atya iránt. A feltételezést, hogy a magyar nyelv megőrzésében az egyháznak volt és van a legnagyobb szerepe, többek között alátámasztani látszik az a furcsa tény is, hogy sem a felnőttek, sem a gyerekek körében soha nem hallottam magyar káromkodást, trágár kifejezést. Amikor rákérdeztem, ezt a választ kaptam: Mi magyaml nem káromkodunk. Mi káromkodunk szovjetül. (A szovjet itt az orosz megfelelője.) A magyar nyelv tehát számukra egyfajta szakrális nyelv, nem a mindennapi érintkezés nyelve. Az egyház anyanyelvmegőrző szerepe mellett meg kell jegyeznünk, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és más társadalmi szervezetek próbálkoznak a kőrösmezői magyarok nyelvélesztésével. 1991 óta a község mindkét iskolájában heti rendszerességgel fakultatív órák keretein belül ismerkedhetnek a magyar gyökerű gyerekek anyanyelvünkkel. Évente megrendezésre kerül a szórványban élő magyar gyerekek szavalóversenye, nyaranta pedig a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola hallgatói töltik szakmai gyakorlatuk egy részét Kőrösmezőn, illetve a Beregszászi Anyanyelvi Irka Tábornak is immár heted ízben legnépesebb résztvevői épp a kőrösmezői gyerekek. 378