Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. továbbra is elvárás, ha az ünnep vasárnapra esett vagy munkaszüneti nap volt; a hétköznapra eső ünnepeken már megengedőbb volt a közvélekedés a faluból távolabbi munkahelyeken dolgozókkal szemben. A középiskolába és felsőbb iskolába járó diákok, fiatalok is részben kikerültek a közösségi kontroll alól. A böjti fegyelem megtartásában is hasonlóan enyhült a közösség elvárása.) Az évközi vasárnapok jelentik a harmadik csoportot, és ide sorolnám a szombaton délutáni vecsernye alkalmait a fogadott ünnep időszakában. A negyedik csoportban pedig a hétköznapok vallásos alkalmait és az egyéb ájtatossági formákat említhetjük. 1. csoport: húsvét, karácsony, templombúcsú; 2. csoport: újév, vízkereszt (házszentelés), gyertyaszentelő, halottak szombatja (hramota megtartása), virágvasárnap, búzaszentelés, áldozócsütörtök, pünkösd, Keresztelő Szent János születése (virágszentelés), Nagyboldogasszony, Szent Miklós-napja (szentelmények a helyi egyház részére), halottak napja, temetés; 3. csoport: évközi vasárnapok, szombat délutáni vecsernye alkalmai a fogadott ünnep — munkatilalom időszakában (pünkösdtől Nagyboldogasszonyig); 4. csoport: hétköznapi mise, utrenye, alkonyati zsolozsma (vecsernye), első pénteki szent gyónás, rózsafüzér ájtatosság, titokváltás, októberi ájtatosság, májusi ájtatosság, szentcsaládjárás, Szent József kilenced, lourdesi kilenced, fájdalmas kilenced (nagyböjtben), keresztjárás. A felsorolt közösségi vallásgyakorlási alkalmak között a latin egyház hatásaként megtaláljuk a görög katolikus liturgikus gyakorlat mellett megjelenő ájtatossági formákat, amelyek elsősorban a Rózsafüzér Társulat működéséhez kapcsolódnak. Ezek között kiemelt jelentőségűek a hívek számára a Mária ájtatosságok. Az egyéni hitgyakorlás formái — a magánszférába tartozva — kevésbé kerülnek a közösség folyamatos kontrollja alá, és teljesen az egyén habitusának függvényében változhatnak, alkalmazhatnak újabb megnyilvánulási formákat is. (A hagyomány által megalapozott réteget jelentik például az imák, a böjti szokások, míg a vallásos ismeretszerzés során új ismereti elemeket is elsajátíthatnak, beépíthetnek saját hitgyakorlási formáik közé, s ebben a különböző forrásokból beszerzett vallásos nyomtatványok mellet a médiumok szerepe is hangsúlyos.) A helyi mikro társadalom struktúrájának változása, a kisebb falvak folyamatos elnéptelenedése, és a hivatalos körzeti központ szerepben megerősödő, a beköltözésekkel is növekvő lélekszámú Bódvaszilas helyzete átformálta a kistáj településeinek kapcsolatrendszerét.

15 Ez a folyamat természetesen vetette föl a görög katolikus anyaegyház további működésének kérdését Tornabarakonyban. A helyi hívek részéről már az 1970-es években megfogal340