Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején
Népi vo/lósossóg о Kóipát-medenceben 6. Amikor nincs jelen a plébános, istenáldás van, ekkor a kántor végzi az istentiszteletet. A májusfaállítás Udvarszálláson ma is élő szokás. A falu fiataljai közösen állítják, de egy-egy fa egyetlen lánynak szól. ( 1. p. Réső Ensel Sándor 1867). Minden hajadon sudár fát kap a háza elé május reggelén. Előző este szertartásos módon gyülekeznek a fiúk a Karos partján. Kiválasztják a legszebb fákat, ágakat, 2-3 méter magasak is lehetnek, amelyeket elvonszolnak a temető mögötti bozóttal eltakart árokpartra, ahol gondosan előkészítik őket. Májusfát csak a felső osztályokba járó lányok kaphatnak, s májusfaállításban is felsőosztályos fiúk vehetnek részt, ami azt jelenti, hogy tizenegy év felettiek. A nagyok, az ún. kamaszok külön szervezik a májusfaállítást. Ok már tizenhat éven felüliek, s ők a hasonló korú lányok háza elé állítják a felszalagozott fát. Ezen az éjszakán a legények nem fekszenek le. Zenészeket fogadnak, mulatnak a Karos partján, s reggeli pirkadatkor nótaszóval köszöntik a leányokat. Udvarszállás kis település, mindössze két utcája van, 210 magyar lakosa mégis a többséget jelenti. A ceremóniába bekapcsolódnak a más nemzetiségűek is: szerbek, macedónok, bosnyákok. Senki sem idegenkedik, senki sem külső szemlélője a dolgoknak. A lányok titokban meglesik, áll-e már a házuk előtt a feldíszített májusfa? Majd reggel a legények nótaszóval körbejárják az utcákat. A lányok kaláccsal, süteménnyel, borral kínálják őket. Senkiről sem feledkeznek meg. A fák bontása ugyancsak szervezett ünnepély. Ide már nem hívnak zenészeket, de közösen - fiúk, lányok - ássák ki a földből, s viszik be az udvarba. A szokás eredetét senki sem kutatja, a miértekre nem keresik a választ. A májusfa a lányok iránti tiszteletadás jelképe. Az etnikai pluralizmussal járó kulturális gyökértelenség köztes identitástudathoz vezetett, s ebből kifolyólag többségük az asszimiláció folyamatát önként vállalta. Újabb kezdeményezés volt a Rózsafüzér Társulat részéről, hogy a titokváltást „hivatalos" keretek között végezzék. Minden hónap első vasárnapján titokváltásra kerül sor a templomban, amikor együtt énekelnek, imádkoznak. A társulat megtartó ereje a hívek számbeli jelenlétével is kimutatható. Nemcsak a tagok mennek el a kihirdetett időpontban a templomba, nagy létszámban vannak jelen a magyar családok. Nehéz helyzetben van az egyház. Megtartó erőt képviselnek a többnemzetiségű közösségekben, a plébániák viszont üresedésben vannak. Még a nagyobbak is. Licenciátusok bevonásával próbálnak enyhíteni a helyzeten, amely nem pillanatnyi megoldást vár. (Licenciátus - a pápától engedélyt kapott személy.) A hitoktatók megkapják az engedélyt, mint lelkipásztorok kisegíthetnek és különféle liturgikus cselekvéseket végezhetnek. Koncz Tibor lel328