Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. los történelemírással szembenálló vélekedések, amelyek tényekre alapozva más látásmódot hirdettek, v.o. Függelék Nemeskürty István Édes Erdély című dokumentumjáték című művéhez. (Nemeskürty István: Édes Erdély. Erdélyi krónika, 1916-1967. Dokumentumjáték. Budapest. 1988. 107.) 13/a A Romániából kitiltottak között volt édesapáin, Kriza Kálmán a kolozsvári egyetem betiltása elleni tiltakozás miatt. Itt állítok emléket küzdelmeinek. 14. Baránszky Jób László ( 1897-1987), későbbi irodalom-esztéta ifjúkori szegedi kötődésének egyik bizonyítéka. 15. A partiumi egységek viszonylag később szerveződtek egységgé. A szatmári csoport Bihartól vált külön. 16. Egyetlen közkönyvtár sem rendelkezik az Új Élet teljes állományával, így a hírek is esetlegesen maradtak fenn. 17. Kőváry László: Erdély régiségei. Pest, 1854. Szabó Károly Az 1533. székely krónika hitelességének védelme. Új Magyar Múzeum 1854, Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I-VI. Pest, 1868-1873. A sokat vitatott Csíki Székely Krónika latin szövegét és 1796-os Aranka György által készített magyar fordítást a tárgykörhöz tartozó tanulmányokkal együtt Bencsik Gábor tette közzé. (Bencsik Gábor szerk.: Csíki Székely Krónika. Szabó Károly, Balássy Ferenc, Ipolyi Arnold, Szádeczky Lajos és Szőcs István tanulmányaival. Budapest, 2000.) Történeti Etimológiai Szótár a székely tisztségviselők nevével kapcsolatban a Székely Krónikát nem említi. 18. Az erdélyi néptánc iránti érdeklődés megelőzte a hazai Gyöngyösbokréta mozgalmat, de a 30-as években az országos rendezvényeken együtt szerepelnek. 19. A Liszt Ferenc tér 4. sz. alatt működő Székely Ház 1946-ig a SZEFHE tulajdonában volt, amikor Rajk László belügyminiszter utasítására bezárták, v.o. Веке György: Székely Ház. Budapesten, in: Honismeret 2001/3. 66. 20. A SZEFHE könyvek között sok klasszikus mű kapott helyet, de a háború alatt német- és orosz ellenes, radikális szellemű írások is megjelentek, ami miatt mindkét sorozat a tiltott könyvek listájára került. 21. Balássy: A rabonbánok áldozatai, s a székelyek nemzeti gyűlései. (Új Magyar Múzeum 1854.) in: Bencsik Gábor (szerk.) i.m. 134. 22. A program lebonyolításáról tájékoztató olvasható az Új Élet 1922 május 22-i számában. 23. Mihalik Kálmán 1896-ban Oravecbányán született, orvosi pályára készült, de elsősorban zongoratanári, újságírói munkát végzett. Fiatalon, 26 évesen 1922. szeptember 6-án halt meg Szegeden. Életéről, tevékenységéről egyetlen lexikon sem szól. Emlékét a nevéről elnevezett társaság őrzi, amiről hírt adott az. Új Magyarország. 1992. május 26. „Tehetséges ifjak támogatására. Mihalik Kálmán Alapítvány." 24. Csanády költészetét verseskötetei kapcsán méltatták, de akkor még nem lehetett ismert a nagyáldozat szövegét. Mégis úgy gondoljuk, hogy Bisztray Gyula joggal tartotta Ady követőnek Csanádyt. (Bisztray Gyula: Az újarcú poéták. Magyar Szemle 1930. 3.) 25. „Akik nem ismerték ...(a nagy áldozatot) pogánysággal, fehérlóáldozással csúfolták ceremóniánkat. Ez ellen sohasem védekeztünk, mert sohasem beszéltünk róla" (Csanády György i.m. 1941. 4.) 26. „1923-ban varrta a Széfbe zászlóját fehér abaposztón kékkel-arannyal szentistváni Nemes Irma" Csanády György későbbi felesége. (Csanády György i.m. 1941. 27.) 27. Csanády György i.m. 1941. 20. 28. „Mikor a legtöbben voltunk ezertizennyolcan, mikor legkevesebben kétszázötvenen vettünk részt a Nagyáldozaton. De majdnem minden esztendőben megtarthattuk ezt a májusi ünnepet, s az újból és újból összekovácsolt, s az jövőre mindig új erővel elhatározással töltött meg minket." (Csanády György i.m. 1941. 7.) 29. Székely Károly: A nemes székely nemzetnek constitutiója. Pest 1848. 299