Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. A folklorizálódás alapvetően nem változtatott a szövegen, de érdemes megfigyelni milyen módosítások vannak: Csanády szerzeménye Folklór változat Ki tudja merre, merre visz a végzet: Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Vezesd még egyszer.... Csaba király a csillag ösvényen. Csaba király// a Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcától zajló tengeren, Népek harcá

/шА zajló tengerén Fejünk a hullám százszor elborítja, Fejünk az ár, jaj, ezerszer elborítja Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem! Ne hagyd elveszni Erdélyt, htenünkl Alapvető lényeges különbség a záró sorban van: A folklór változatok szerint így hangzik: Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Csanády által gondozott három kiadás egyikében sem található ez. Tőle idegen az „elveszni" kifejezés, hiszen a megmaradás érdekében emelt szót.

44 Az amerikai Magyar Folklór Liga kiadásában The Székely National Anthem: Dear Lord, Don't Let Us Lose Transylvania címmel jelent meg, hangsúlyozva az Erdély elvesztésére vonatkozó gondolatot. A folklorizálódásnak egy másik folyamata a verstagolásban érhető tetten. Az eredeti vers nyolcsoros, felező tizes ritmusú, de a népdalok mintájára két négysoros versként jelent meg, ráadásul a második rész refrén funkciót kapott. Az eredeti kotta ismétlést írt elő, de a folklorizálódás során a kiegészítésekhez fűzött refrénben ez a rész kiemelt szerepet kap. A második versszak a 1970-es évektől kezdett népszertívé válni. Szerzőjét, a keletkezés idejét nem ismerjük. Személyes élményből tudom, hogy a pittsburghi magyarok 1979/80-as években Csanády Györgynek tulajdonították a második versszakot és az alábbi formában énekelték, meggyőződve, hogy az is az eredetihez tartozik: Ameddig élünk, magyar ajkú népek Megtörni lelkünk nem lehet soha, Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján Legyen sorsunk jó vagy mostoha. Keserves múltunk - évezredes balsors, Tatár s török dúlt, labanc rabigált Jussunk e honban magyar- székelyföldön Szabad hazában élni boldogan. 296