Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Demeter Éva: Egyetemi hallgatók megtérés-történetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. cendenciával kapcsolatos élményeket mondják el. Tehát ez az élmény, illetve esemény valóban igaz, megtörtént, hiszen a hatása az életmódváltásban mutatható ki. Nem az a kritérium maguknak a szövegeknek a vizsgálatában illetve kategorizálásában, hogy a racionális világképnek megfelelnek-e a szövegben előforduló tárgyiasságok, vagy nem. A megtéréstörténet tehát műfaját tekintve igaztörténet. Mindaddig amíg valaki meg nem cáfolja ezt az állítást és be nem bizonyítja, hogy más műfaji kategóriába sorolható. Dobos Ilona két nagy igaztörténet - kategóriát különböztet meg: az első személyben elmondott élménytörténeteket és a továbbmondott, a folklorizáció magasabb fokán álló történeteket." Ezeken belül is több típusú történetet sorol fel, az élmény tárgyának függvényében. Az első személyben elmondott élménytörténctek csoportjában önálló típusként tarthatjuk számon a megtéréstörténeteket, amelyeknek a tárgyát a vallásos élmények képezik. Réthey Prikkel Miklós több mint kétszáz megnevezést sorol fel, amelyek az igaztörténet műfaji kategóriájába tartoznak.

12 Ezek közül a vallásos elbeszéléssel és a csoda elbeszéléssel rokonítható a megtéréstörténet. A mozgalom tagjainak egyik csoportja vallásukat gyakorló családban nőtt fel, ők belenevelődtek egy aktív hitéletet követő hagyományba. Számukra a megtérés egy folyamatnak az eredménye, a fordulópontot az jelentette, amikor személyessé vált számukra az a hagyomány, amit átélték, azt érezték, hogy Jézus Krisztus őket is megváltotta. A bűn-megváltás-üdvösség fogalmakat önmaguk személyére érvényesítették. Ezt követte egyfajta változás, ami természetesen nem volt homlokegyenesen más az addigi életükhöz képest. B. M. és G. L. esetei sorolhatók ide. B. M. és G. L. azzal az identitásmintával azonosultak, amelyet a vallásos család közvetített számukra. B.M. sokgyermekes keresztyén családból származik. A családjukban aktív hitélet folyt, minden este Bibliát olvastak. A megtérés előzménye az volt, hogy karácsonyra Bibliát kért és Jézust, amire az édesanyja azt válaszolta, hogy Bibliát tud adni, Jézust nem, csak imádkozni tud azért, hogy az ő szívében is szülessen meg Jézus. A megtérését dátumhoz köti, 1985. december 5-éhez, amikor egy családi áhítat során azt a kérdést tette fel nyolc és fél évesen, hogy a pogány királynak miért volt bűn feláldozni a fiát a bálványisteneknek és Istennek nem volt bűn Jézust feláldozni az emberekért. Ezt követte egy beszélgetés az édesanyjával, amelynek a tartalmára nem emlékszik, de amelynek során bűntudata támadt és érzések szintjén nyilvánult meg a megtérés: "Éreztem majdnem kézzelfoghatóan, hogy О megbocsajt, hogy Jézus Krisztusnak azért kellett meghalni, hogy valóban nekünk örök életünk lehessen. Hogy О valóban meg akar szabadítani és akkor az valahogy személyessé vált számomra. " Ezt követte a közös imádság édesanyjával: "Akkor imádkoztunk együtt és éreztem, ez volt egy olyan döntő fordulat, amikor én éreztem, hogy Istené vagyok, hogy 268