Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövesdi Mónika: Szakrális jelentésváltozások a tati Kálvária-kápolna esetében

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. nye egy csodálatos fekvésű, városképi jelentőségű kápolna a kopár dombtetőn. A kápolna, nem véletlenül épségben megmaradt, hanem tudatosan, monumentumként, ereklyeként megőrzött ősi falaival, egy építészeti megformálású emlékmű. Nem szakrális feladatra, liturgikus céllal épült át, hanem az egykori plébániatemplom emlékének megőrzésére, a barokk kori vallásosság tipikus jelenségeként. Értelmezésében segítségemre volt egy analóg mozzanat: a tatai főtéren álló középkori Szent Balázs-templom esete. Ez a templom szintén elbontásra került a XVIII. században, s helyét (az egykori devóció színterét) ugyancsak a szentély megmentésével és kápolnává alakításával kívánták megőrizni.

8 Ott végül nem ezt a megoldást választották, hanem a szentély helyére állított Immaculata-oszlop töltötte (és tölti) be egyértelműen az emlék funkcióját. Nem sokkal később kápolnánk közelében a kor szokása szerint Kálváriaszoborcsoportot állítottak fel. A mészkőből faragott szoborcsoport középpontjában a kereszten függő Krisztus alakja látható, a keresztfa tövében Mária Magdolnával, kétoldalt a Fájdalmas Szűzanya és János apostol alakjaival. Jobbról és balról, külön talapzatokon a latrok ferde keresztfára kötözött figuráit mintázta meg a szobrász. A szoborcsoportot kör alaprajzú körítőfal fogja közre, szemben nyíló lépcsősorral. A szoborművel kapcsolatban sem az uradalmi számadások, sem a jószágkormányzói levelek nem nyújtanak bővebb tájékoztatást, még hűséges forrásunk, a tatai plébániatemplom tudós plébánosa, Mohi Adolf sem talált a mesterre vagy a donátorra vonatkozóan adatot. Máig sem tudjuk, hogy miféle inspiráció, milyen koncepció hívta életre a tatai Kálváriát. „Tatai Kálváriának semmi fundationalisa nem akadtatván csak egyedül keresztényi buzgóságbul indíttatott több jóltevők által épétettnek lenni inkább gyanítható...csekély jövedelmit azon egy-két forrásbul veszi, azon reménység alatt: tehát hogy a méltóságos gróf is ezen szent adakozásban részesülni kíván..."-írja egy 1822-es vizsgálat jegyzőkönyve.

9 Egy valamivel későbbi Canonica Visitatio többet közöl: a három kőkereszt 100 forintnyi alapítványi tőkéjéről tesz említést, amely összeget még 1798-ban bérbeadtak a gesztesi domíniumnak.

10 Az alapító személye sajnos itt sincs megemlítve. Mohi 1909-ben kiadott plébániatörténete szerint a szobormű a kápolnával egyidejűleg keletkezett." Révhelyi Elemér kutatásainak köszönhetően ma már ismerjük a mester kilétét.

12 A szoborcsoportot Schweiger Antal személyéhez köthetjük, aki a tatai későbarokk szoborművek kivételes tehetségű mestere volt. A fajanszgyár mintázójaként került Holicsról Tatára az 1768-as évben. Itt aztán módja nyílt arra, hogy a korábban, Holicson készített fajansz kisplasztikáit sorra elkészítse nagy formátumban, mészkőből is, mind a feszületet (a plébániatemplom főoltárán, 1787.), mind a Nepomuki Szent János figurát 25