Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Csáky Károly: Egyházi körmenetek néhány Ipoly-menti faluban

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Ezt főleg sorsfordulós időkben énekelték nagy áhítattal és érzékenységgel. Mert, mint mondták: „Lelkesedett itt a magyarságért mindegyik. Még aki nem is élte át. Mer' mindeggyikbe' benne vót a szülőknek a szenvedése..." A törökkápolnához Kisasszony-napkor ma is kiballagnak a társulatos aszszonyok. Utoljára 1995-ben jöttek ide „prosocióval", s istentiszteletet is tartottak a Mária-tisztelettel felruházott emlékhelyen, ahol 450 éve, 1552-ben a nagy török-keresztény mezei ütközetben a váci püspök, Sbardellati Ágoston is elesett. Egy körmenettel összekapcsolt Lourdes-i Mária-ünnepről tudósít a felsőtúri plébánia História domusa is: „A felső- és Közép- s Kisthuri hívek buzgóságából ez év (1886) nyarán templomaink lourdes-i Sz. Mária szobrával ékesíttettek. Egy-egy szobor 38 frtbe került szállításon kívül. Készültek Rufeldgröden-ben, Tirolban Runggeldier József műtermében. Felszentelte őket ft. Marich Ágoston drégely kerületi helyettes alesperes úr Nagyoroszi plébános, mely alkalommal a Szent szobor a nép ájtatos örömzaja, harangzúgás és taraczk durrogás közt körmenetileg a községben körül hordoztatott. Adakoztak rá a helybeli uri és fölművesnők egyaránt."

16 Az alsószemerédi plébánia História domusának 1926-os feljegyzései közt olvassuk, hogy Felsőszemeréden „az Egeg felé vezető országút mellett Lourdesi Szűz Mária szobrát egy kis épített tartályban " Szabó János családja állíttatta fel.

17 Lourdes-is barlangokkal egyébként több Ipoly menti faluban is találkozhatunk. Ezek egy részét az 1989-es fordulat után állították fel, a legtöbb építője Kosík József dacsókeszi kőművesmester volt. Több templomban láthatjuk a Lourdes-i Szűzanya oltárát is. Ugyancsak a Mária-tisztelet s a Szűzanyához fűzött remény ékes bizonyítéka a fent idézett História Domus alábbi bejegyzése: „1914. év. Semmi megjegyeznivaló nincs, egész augusztus haváig. Ekkor azután egymás után hívták be a katonáinkat, elvitték a lovakat, azután a népfelkelőket, s ezek mind a csatatérre mentek. Van idehaza sok sírás és jajgatás. Az asszonyok minden nap este 6 körül a zárdai iskolába jönnek, hol Szűz Mária szobra előtt mondják a rózsafüzért."

18 Természetesen más szenteknek is megvolt a kellő tiszteletük tájainkon, s a nép irántuk való ragaszkodását körmenettel is kifejezte. Különösen a templom védőszentjének kultusza volt jelentős. Az ipolykesziek patrónusa Nepomuki Szent János. Oltárképük szinte egyedülálló a Szent János-ikonográfiában, mert „a Moldva habjain fekvő bátor vértanú papot a XX. század beköszöntő stílusában, a szecesszió sajátos stílusában mutatja be".

19 A szent szobra 1914től az Újfalu részén látható. A folyók, a vízimolnárok és a halászok patrónusa a gyónási titok mártírja papi ruhában egy magas talpazaton áll, vállán herme250