Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Csáky Károly: Egyházi körmenetek néhány Ipoly-menti faluban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Csáky Károly Egyházi körmenetek néhány Ipoly-menti faluban Hit- és hiedelemvilágunknak, a vallásos kultusznak és a népszokásoknak a profán körüljárás, a rituális mozgás, valamint a szervezett körmenet egyaránt fontos rítuseleme. Ezek célja a tárgyak, személyek és helyek mágikus védelme, a gonosz távoltartása

1

, az egészség és bő termés biztosítása stb. Dolgozatomban csupán a vallásos körmenetekkel foglalkozom, amelyek lényegében a csoportos körüljárások formái. Közülük különösen is kiemelkedik az úrnapi körmenet. Űrnapja a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökre eső parancsolt ünnep, mivel az egyház az Utolsó Vacsora misztériumát, az Oltáriszentség szerzését „nem ünnepelhette méltóképpen"

2 a nagyheti gyász miatt. Közismert, hogy az 1246-ban IV. Orbán pápa által kötelezővé tett ünnep kialakulásában nagy szerepet játszott az Oltáriszentség középkori kultusza. A Szentostya megszentelő erejéhez sok-sok szokás, képzet, népi hiedelem fűződött, de mágikus erőt tulajdonítottak más ünnepi szentelményeknek, különösen a sátrakból hozott növényeknek, virágoknak is. Erről később szólunk részletesebben. Űrnap ünnepi kultuszát a Palócföldön is korán felkarolták, s a mai napig ápolják. Hajdan az új menyecskék menyasszonyruhában vettek részt a körmenetben, s a férfiak öltözetéből sem hiányzott a fehér ruhadarab. Ma már csak a fiatal lányok öltöznek egyes helyeken fehér ruhába, illetve veszik fel elsőáldozási ruhájukat. Az úrnapi körmeneteket az Ipoly mente falvaiban nem egységes időpontban tartják. Van, ahol a napján (csütörtökön) kerül erre sor (Kelenye, Ipolyfödémes, Felsőtúr), máshol vasárnap hordozzák körül az Oltáriszentséget (Palást, Ipolyság). A település négy pontján, a négy világtáj irányában egyegy ünnepi sátort állítanak fel. A Középső-Ipoly mente egyes községeiben az Oltáriszentséget még a második világháború után, az 1960-as évekig is körülhordozták. A kommunizmus bekeményedése után azonban a legtöbb településen csupán a templomkert lehetett eme szertartás helye. Az 1989-es fordulatot követően a szakrális tér ismét kitágult, noha a szokás egyes elemei már megváltoztak, leegyszerűsödtek. Az úrnap Paláston is „nagy ünnep vót. Az Oltáriszentség szerzésének az ünnepe. Parancsolt ünnep. Nem vót szabad munkát végeznyi". Munkával kapcsolatos konkrét tilalmakat más Ipoly menti helyről is ismerünk. Tiltották pél243