Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Csáky Károly: XX. századi gyógyítók néhány Ipoly-menti faluban

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. szemmelverésnél számításba jöhettek. Akinek a nevénél a faszén lemerült a tányér fenekére, az „verte szemvei a gyereket". Aztán alulról felfelé megmosta a beteg arcát. Az ijedtség kezelésekor alkalmazott gyógymódját így adta elő: „Az ihedt gyerek szíve meg feje fölé egy tányért tettem, amellyikbe' tiszta víz vöt. A vízbe osztón fölolvasztott szentőtgyertyát öntöttem. Nemsokára kigyütt annak a furmája, amitől a gyerek megihedt. A szentőtgyertyát osztón összegyúrtam, egy vászonba varrtam, oszt a gyerek nyakába tettem. Nyóc-tíz napig köllött neki aztán ott hordónyi. Ha nem akartuk a nyakába tennyi, az ágyba is tehettük a lába alá. " Mint láthattuk, a szent és profán összekapcsolódásának itt egy újabb példájával találkozunk: egy szentelmény /gyertya/ vált mágikus eszközzé. Nagy Etelt (1882) egykor „fürdető-asszonyként" tartották számon a faluban. О a szemmelverést is fürdetéssel gyógyította. Fürösztéshez többek közt „benedicskefüvet" vagy „feketegyupárt" használt. A köhögős gyereket „szentjánosfű és tisztesfű főzetében" fürösztötte meg. Nógrád megyében, Ipolyvarbón Bagdal Vilmosné Kis Irma (1929) adatközlőm maga ugyan már nem gyógyított, de sok értékes és hasznosítható, témánkat érintő ismeretanyagot közölt. Az ő példája ékesen bizonyítja, hogy a népi ismeretek bár nem a cselekvés szintjén érvényesülnek, az emlékezet elevenül őrzi azokat. Az átélt vagy hallott események elbeszélése pedig meggyőzően bizonyítja a mágikus cselekedetekbe vetett hit intenzitását. Az igézésben szenvedő gyermek fürösztéssel való gyógyítását többek közt így mesélte el Bagdalné: „ Vöt anyósoméknak valami rókafej. Anyósom ugy adta oda a faluba, ahol nagyon megigézték a gyereket, hogy mán majd meghalt. A rókafej csontját köllött Ipolyvízbe' megfőznyi, oszt nem tudom hányszor abba a gyereket megfürdetnyi. " A „rókafő" főztében történő fürdetést Kapros Márta is említi a születéssel foglalkozó Ipoly menti monográfiájában.

8 Ipolyvarbói adatközlőmnél jegyeztem le a szívbaj mágikus gyógyítására vonatkozó alábbi adatokat: „ Ugy mondtak valamikor, hogy mikor észreveszik, hogy a gyerekre rágyün a szívbaj, nem köll sajnányi, bármi van rajta. Visszakézböl le köll szaggatnyi az inget vagy azt a kis reklit, ami rajta van, oszt ollyan kis gödröt ásnyi, és oda betakarnyi, akkor oszt elmúlik róla a szívbaj. " A tyúkszem gyógyításáról már több szó esett dolgozatomban. Ennek gyógyítása is több archaikus elemet őriz: eltávolításának módja például a kerekítés, kötés, érintés, ráolvasás stb. A gyógyításnál felhasznált mágikus eszközök közé tartozott a kocsikenőcs, a kakasvér, a békacsont, a lószőr, a cérna, az alma, a szalmaszál, a marhatrágya, a férfigatya, a forgács. Külön240