Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Balázs Lívia: Vallási elemek egy népi gyógyász tevékenységében

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. okozati összefüggéseket nem ad meg... nem minősít." A világ leghíresebb ufo-dossziéi. i. m. 120-122. Bruce Goldberg Akasha-lemezekként említi. „Ez tartalmazza a lélek sok életen keresztüli kibontakozásának s fejlődésének dokumentumait." Goldberg i.m. 47. László Ervin filozófus meghatározása szerint: „Eddig azt képzelték a fizikusok, hogy az az alap-energia-tömeg, amiből minden származik, ez tartja meg és közvetíti az energiát. ... kezdünk rájönni, hogy ez információt is tárol, mégpedig mindent, ami a világban történik... Ez egy Isteni információhalmaz, vagy tudat, ami a különböző egyéni tudatok része. Az Akasha-mező az egyik ilyen szimbolikus megközelítés." Szalontai Krisztina: A Tudat forradalma. Interjú László Ervinnel.= Ufo-magazin,2002. XIII. évf. 8. sz. 24. Úgy érzem ide kívánkozik Csíki Sándomé halottlátó egyik látomása is: „És akkor van egy nagyon gyönyörű hely, ahol az Úrjézus ül, egy asztalnál. Előtte van kinyitva egy nagy könyv, amikor valaki megszületett, akkor már az egész élete, sorsa bele van írva, hogy hol, meg mi lesz vele." Lengyel Ágnes i. m.192. 2

1. Czövek Judit a halottlátókról írt összefoglaló munkájában írja, hogy „egyes adatok szerint ... egy természetfeletti lény vezetésévei a kijelölt személy lelke végigjárja a túlvilágot." Czövek Judit: Halottlátók a magyar néphagyományban. Debrecen, 1987. 47. 22. Pócs Éva a halottlátókról írt tanulmányában a túlvilágképzetek kapcsán említi a pokol hasonló megjelenítését, mint „archaikus, kereszténység előtti alvilág: kígyók, békák, gyíkok országa" Pócs Éva: A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In.: Pócs Éva: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. 2002. 108. 23. Pócs Éva 2002. i.m. 115. 24. Steingardne a róla készült riportban így jeleníti meg: „A purgatóriumban el kell számolnunk mindennel. Egy alkalommal már jártam ott, egy rákban meghalt fiatalembert kísértem oda. Csak az ajtóig mehettem, a fiú tovább. Jött érte egy árny, aki így szólt: Cs. Most méretteti meg magát." Gülch Csaba: Az angyali szeretet misztériuma = Kisalföld LVII. Évf. 2000. Március. 4. 25. A már idézett kontakt, Horváth Zoltán vélekedése is hasonló: "Egyszerűen arról van szó, hogy az egész a jó és a rossz harca... Itt, az ezoterikában ismert mindhárom síkon háború zajlik a lelkekért... a fizikai síkon tényleges, de mentális és asztrális szinten is... küzdenek az emberiségért." A világ leghíresebb ufo-dossziéi. i. m. 125. 26. „A védikus irodalomban Brahmanról úgy beszélnek, mint egy leírhatatlan, fehér fényről, amelyet egység, örökkévalóság és határtalan boldogság jellemez." Thompson i. m. 380. 27. A Fénylényhez kapcsolódó elbeszélések száma óriási. A fény jellegét Raymond A. Moody, a halálközeli élmények legismertebb kutatója így foglalta össze: "Az általam tanulmányozott közlésekben... az egyénekre legnagyobb hatással volt egy nagyon ragyogó fénnyel való találkozás... Szokatlan megjelenési formája ellenére egy személy sem kételkedett abban, hogy ez a fény élőlény. Fénylény... Leírhatatlan szeretet árad ebből a lényből. A személyeket teljesen körülveszi, mintegy magába zárja a jelenléte." Moody, Raymond A.: Élet az élet után. Budapest, 1990. 60-61. A fehér fényt Kryon, üzeneteiben a teremtés barlangjával azonosítja, ahol valamennyi ember lelki nevét őrzik. "Ez az első hely, amelyben a halál kapujának átlépése után megnyugszik pillantásotok, és ez az első hely, amelyet fogantatásotok pillanatában megláthattok. Ragyogó fehér fényt sugároz magából... e kivételes helyen őrzik valamennyi földi lecke nevét és jellemző sajátosságait." Kryon i. m. 86-88. Pócs Éva látomásokkal foglalkozó tanulmányában a halálközeli élményekre is kitér: "A víziók tartalmának a halálközeli élményekkel kapcsolatban említett egyetemes, archetipikus sajátosságai természetesen a keresztény látomásokban is megfoghatók. Az általános kép-, illetve élménytípusokból Dinzelbacher írta le Eliade fenomenológiai archetípusaira is támaszkodva a keresztény víziók „ideáltípusát": előkészület, eksztázis, testenkívüliség, lélekutazás, akadályok, nehéz átkelés, egy más tér —és idődimenziójú világ, új személyiség 227