Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. hogy az oszlopban két Mária-szobrot helyeztek el. Mindezek miatt a radamosi hívők egy része az új építményt a kultuszfejlődés természetes folyamatába nem illő, a közösség egésze által el nem fogadott jelenségként értékeli, s őrbódénak, telefonfülkének, illetve ikermáriának nevezi. A szent hely harmóniáját megbontó megoldásnak vélik számosan a Mária-fát félkörívben Övező, s felülről is tetőszerűcn védő, áttetsző műanyagból készült szerkezetet. A konfliktust számos dolog tovább mélyítette. Szomi Péter a kegytárgyak elhelyezésére felállított táblára másfél oldalnyi gépelt szöveget és fotók fénymásolatát függesztett. A leírás az első jelenés és a fát látogatók üldözésének, bebörtönzésének történetét vázolja, majd Szomi Péter felidéz három olyan esetet, amikor szemtanúja volt mások látomásának, illetve a fát elpusztítani szándékozók bűnhődésének. A szöveg után három fotóból összeállított fénymásolt montázs látható: középütt a Mária-fa, balra Füle József sírkövének fényképe, jobbra pedig Szomi Péter, a fa mellett állva. Az írás záró bekezdése így hangzik: "Nem tudom testvér, ha olvasod az írásomat, tudsz-e velem hinni vallásunk szerint az Istenben, az általa művelt csodákban. Valamikor én is hitetlenségben éltem, nem hittem. Azóta hiszek Istenben, vallom Istent, a Boldogságos Szűz Máriát. Mint ahogy nem voltam jelen Jézus születésénél sem, de hitünk szerint hiszek benne, épp úgy hiszek ebben a csodában és a Mária-jelenések történetében is. Isten adott erőt ahhoz, hogy megírjam az utókornak ezt a történetet, amely hosszú éveken át élt bennem. Titokban még most is sokan látogatják azt a helyet, titkos szertartás is volt ott. Azóta a szent helyen sok ima elhangzik a titkos ajkakon. Nem tudom, mikor jön el az idő, hogy nyíltan elismerjük e csodát és szentmisét mutassunk be a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, írásba foglalta Szomi Péter, radamosi születésű (1931) lendvai lakos. Kelt Lendván, 1999. március 18-án." A szöveg többször eltűnt a tábláról. Leginkább a Tüske családnak fájt, hogy Füle József sírjának fotóját - saját fotójával együtt - és a Mária-látás történetét az ő megkérdezésük és beleegyezésük nélkül helyezte el a Mária-fánál Szomi Péter. A faluban többen is úgy tartják, hogy az idős férfi - aki korábban nem volt gyakori látogatója a Fekete-erdőnek - saját élményeit, saját vallásos megtérését akarja az újjáéledő Mária-tisztelet középpontjába állítani, s ezzel a kultuszt kisajátítani. Többen a faluban csak "Szent Pétör"-ként emlegetik. Újabb problémákat - mondhatjuk: botrányt - vont maga után a 2001. július 22-iki nap. Sokan csodálkoztak, hogy a jég megtört, s a dobronaki plébános is ellátogatott a Mária-fához, hogy egyházi szertartás keretében felszentelje az új szakrális emléket. Radamosból és a környékbeli falvakból - függetlenül attól, hogy a Mária-fülke ügyét támogatták avagy sem - sokan részt vettek az eseményen. Radamos falu polgármestere búcsúhoz hasonló alkalommá próbálta 270