Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövecses Varga Etelka: A szakrális építmények helymeghatározó tényezői Esztergomban és környékén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. fel. Magának a kegyhelynek a története is kapcsolatban van a forrással. Legújabban a Millennium tiszteletére kiadott bajóti kötetben olvashatunk erről: "Péliföldszentkereszt nép ajkán megmaradt legendája szerint egykor pásztorok legeltették itt juhaikat, és a forráshoz hajtották őket itatni. Ekkor az egyik pásztor arra lett figyelmes, hogy a juhok körbe állva egy gödröt kapartak, amelynek mélyén egy kereszt rejtőzött. Rendkívüli eseménynek tartva a dolgot, elvitték a keresztet a földesúrhoz - talán az esztergomi érsekhez -, aki a kereszt megtalálásának tiszteletére kápolnát építtetett itt.

20 A piliscsévi Sztudenka (magyarul forráska) történetéhez tartozik, hogy itt egykor a falu bírájának fia csodálatosan megmenekült attól, hogy fával megrakott lovaskocsijával a mélybe zuhanjon. Az elbeszélő szerint: "...ránézett arra a nagy fára, és azt mondta magába, hogy Drága Szűzanyám, én ide hozok neked egy képet. Én ide kiteszem erre a fára a te képedet. ... О kitette a képet másnap, és feltört a forrás. ... Mi is abból ittunk, ... Csodálatosan tiszta. Kijárnak oda imádkozni." Egy másik adatközlő pedig így beszélt a fáról: "Hatalmas nagy fa van, amit nem vágnak ki sose. Az valami végrendeletbe benne van, hogy ez a fa nem vágható ki. Van arra erdőirtás, de nem nyúlnak hozzá sose. О rügyezik legelőször az erdőbe. Messziről látni, mert hatalmas nagy."

21 A dömösi Szent Fa-kápolna körül a múlt század végén kisebb búcsújáró hely alakult ki. Története szerint 1885. május első vasárnapján egy hatalmas fa törzsén jelent meg először Szűz Mária képe. Talán nem véletlen, hogy a kápolna szintén egy forrás, az ún. Szőke-forrás közelében található.

22 Egyéb természeti adottságok is lehetnek ihletői kultuszhely kialakulásának. Erre csak egy példát szeretnék említeni. Az esztergomi Láz-, vagy másként Hideglelős-kereszt egy, a Duna fölé magasodó sziklacsúcson helyezkedik el. Nevének eredetére több magyarázat is szolgál. Ezek egy része a keresztnek a hideglelést gyógyító hatásával van összefüggésben, de van profán magyarázata is.

23 Ismerünk még Lázkeresztet Csolnok határában,

24 Epölön pedig Lázhegyről tudunk.

25 Feltételezésem szerint ezeknek a kereszteknek az egykori "láz"-okkal lehetett összefüggése, amelyből azután, a szó másik jelentésének feledésbe merülésével, névmagyarázatként születtek a hiedelmek.

26 - Egyébként a Lázkereszt alatt is van egy forrás, a Hidegforrás, amely a kereszt ünnepén (Szent Kereszt föltalálása és fölmagasztalása, május 3.) hűsítő vizet nyújt az ájtatoskodó tömegnek. Megfigyeléseimet röviden a következőképpen összegezném: a források és a fák, amellett, hogy kultuszhelyek részét képezik, önállóan is alakíthatnak ki kultuszhelyet. Ennek alapja az, hogy miként pl. a kereszt, az örök életet jelképezik. Kialakulhat körülöttük szent hely akkor is, ha nem szakralizálódnak, hiszen önmagukban is szentek. 19