Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Limbacher Gábor: Egy palóc búcsúvezető napjainkban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 1. T. L. az esetleges félreértések elkerüléséért nem járult hozzá a magántőkés etnikai megnevezéséhez, bár korábban megemlítette. 2. A külön adatközlőhöz nem kötött szóbeli idézetek T. L-től származnak. 3. Ágoston Sámuel, akit családjával Csehországba telepítettek ki, s aki csak holtában, a temetőbe térhetett haza. 4. Az alighanem több imádságot egybeolvasztó, töredékes szöveg egyik imádsága 1972. évi lejegyzését Id. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépek. Archaikus népi imádságok Budapest, 1976. 590. 5. A kőtemplom létesüléséig, sőt a XX. század elejéig fatemplom állott a szemben lévő mai kereszt helyén, kortonai Szent Margit tiszteletére. 6. Kókai Benedek: Kis Krisztus atyafiság' könyve. Mellyben a mindennapi, hétbeli és esztendőbéli keresztény kötelességekre, lelki tudományra szent erkölcsökre és jóságos cselekedetekre tanitatnak a hívek Pest, 1853. 7. Vö. Belting, Hans: Kép és kultusz (Bild und Kult 1990. München) Budapest 2000: 15. 8. A bekezdések végén, zárójelben olvasható számok megadják, hogy a bekezdésbeli szöveg a fentebb l-től 9-ig jelölt jellemzők melyikét példázza 9. A szövegközlések közvetlenül kerültek kézi lejegyzésre magnetofonhasználat nélkül, ezért kis mértékű formai eltérés előfordulhatott a mondott és lejegyzett szövegek között. 10. A templomépítésre L. egymillió-százezer forintot adományozott. Misealapítványként további egymillió forintot adott az egyház számára. 11. E szemlélet archaikus voltának párhuzamaként említhetjük, hogy a Római birodalomban a körbehordozott állami császárportré képviselte a császárt a provinciákban. Belting, H. i. m. 2000: 56. 12. Az adomány mellé képeslapot is mellékelt az alábbi szöveggel: „+! Kedves Gyuszi! [egykori szomszéd, harangozó] Gyermekként indultam el Miksiből. Jézus kísér utaimon, de gyökereimet nem feledhetem. Áldjon meg benneteket égi Édesanyánk. 2003. szept. 12-én T. L." 13. Később úgy jellemezte a torinói Mária-ábrázolást, illetve másolatát, hogy „az eredetin Mária egy bővérű asszony, de ezt ne írd be, mert az nem illik Máriához." Ez a felfogás szervesen kapcsolódik az általunk más esetben megfigyelt paraszti szakrális ábrázolás-szemlélethez. Vö.: Lengyel Ágnes — Limbacher Gábor: Népi vallásosság a Palcföldön Balassagyarmat, 1997: 21. 14. Vö: Limbacher Gábor: Szűz Mária eljegyzése In: „Nyisd meg Uram szent ajtódat..." Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára szerk. Bama G. Bp 2001a, 157175.; U. ő. Festum desponsationis B. Mariae Virginis. Adatok és összefüggések egy régi ünnep közelmúltbeli palócföldi elterjedéséhez In: Bodogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában szerk. Barna G. Szeged, 2001b. 305-317. 15. Kelecsényi Jánosné, Csizmadia Erzsébet (sz.: Nógrádsipek, 1937.) Balassagyarmat 16. A következő beszélgetési alkalomra L. előkereste az említett szentkúti könyvet, és fontos tényközlésként fölolvasott két részletet: „A vidék (...) népe a jámbor palócság, mely józansága és erkölcseinek nemes egyszerűsége mellett főleg ősi kath. hitéhez való buzgó ragaszkodása által tűnik ki. (...) A török pártfogás alatt e szép vidéken elterjedt újhitűek hasztalan iparkodtak a jámbor palóc népet hitegetéseik és erőszakoskodásaik által a kegyes Anya lábaitól s így az ősi igaz hittől elszakítani. Hasztalan gúnyolódtak felette a tévhitűek, azt hánytorgatván: „hogy a palóc nép butasága miatt nem veszi be az új evangéliumot." Fludorovics Zsigmond: Mátra-verebélyi Szentkút. A Bold. Szűz mátra-verebélyi kegyhelye Mezőkövesd, 1912: 6, 10. 17. Széles Kálmánné, Dovicsiny Ilona (sz.: Nógrádmarcal 1920.) Balassagyarmat 18. Kelecsényi Jánosné, Csizmadia Erzsébet (sz.: Nógrádsipek 1937.) Balassagyarmat 19. U.ő. 187