Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövecses Varga Etelka: A szakrális építmények helymeghatározó tényezői Esztergomban és környékén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. nak rögzítésére. A pad vagy padok a pihenést szolgálják, de lehetőséget nyújtanak a hosszas elmélkedésre is. Valószínűleg ez a tevékenység, az imádkozás, részben pedig a kápolna vagy más szakrális objektum közelsége szakralizálja az egyébként hétköznapi tárgyat, a padot. A lábatlani földrajzi nevek között szerepel a Rozália-pad, s ma is van Rozália-utca. A leírás szerint "Régen egy szentkép, egy fűzfa és alatta egy pad állt itt."

2 Talán Szent Rozáliát ábrázoló képről ill. képes fáról lehetett szó. Ezt támasztja alá, hogy a környékben több helyen, de a Lábatlannal közvetlenül szomszédos Süttő községben is élt Szent Rozália kultusza: az 1879. évi Esztergom és Vidéke című lap a süttői Rozália-búcsúról ír, mely később teljesen feledésbe merült, földrajzi névként sem élt tovább.

3 Pilisszentléleken (Hután) ismert földrajzi pont a Két bükkfa-nyereg. A födrajzi nevek gyűjteményében található leírás szerint "Két nagy bükkfa áll az útelágazásnál. Az egyiken Mária-kép, a másik alatt pad van. A padon pihennek meg az emberek."

4 Azt is láthatjuk, hogy a kultuszhely összetevő részei kölcsönösen feltételezik egymást. Az egyik megléte vonzza a másik létrehozását, mert a hívők csak így érzik egésznek a szent hely kialakítását. A források védelmére fákat ültetnek, a szentképeket forrás közelében lévő fákon helyezik el. Véleményem szerint nem véletlen, hogy az esztergomi szőlőhegyben éppen a Diósvölgyi forrás mellett állították fel azt a keresztet, amellyel a hívők a philoxera-pusztítás elhárításáért könyörögtek.

5 A kultuszhely többi, a padon kívül említett eleme, a kereszt, a forrás és a fa azonban önmagában is szent, anélkül, hogy szakralizálódna. Mindegyik az örök életet jelképezi. Mindhárom körül kialakulhat egy-egy önálló kultuszhely. Számtalan példáját láthatjuk ennek a keresztek környezetében. Azt is mondhatnánk, hogy a kereszt esetében ez teljesen egyértelmű. Jelen tanulmány azonban a forrásokkal és a fákkal kapcsolatos megfigyelésekre összpontosít. Megfigyeléseim szerint a forrás és a fa körül akkor is kialakulhat szakrális tér, ha semmilyen csoda vagy gyógyító erő nem kapcsolódik hozzá.

6 így van ez pl. az esztergomi Csurgó-kút esetében. A forrásnak nem ismerjük gyógyhatását. Mégis az egyik közelben lakó telektulajdonos minden év tavaszán kihelyez ide egy szentképet, amely Szent Annát ábrázolja, amint a kis Szűz Máriát olvasni tanítja. (A kép témája ez esetben lényegtelen.) A környékbeliek annyira elfogadták a szentképet, hogy vázát helyeztek el alatta, oda rendszeresen virágot hordanak, sőt, sokan megállnak imádkozni és szent énekeket énekelni is. Nem messze innét van a Szent Orbán-kápolna, amelynek búcsúján a hívek általában a forrást is felkeresik. A volt Esztergom vármegye területén alig ismerünk gyógyító forrásokat. 16