Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - fr. Vásárhelyi Anzelm OSB: Szerzetesek a XXI. században

Népî vallásosság a Kárpát-medencében 6. res változást, paradigmaváltást eredményezett a római katolikus egyházban. A szekularizáció folyamatában az 1960-as és az 1970-es években minőségi változás volt tapasztalható, amit nem tudott feltartóztatni a II. Vatikáni Zsinat sem. Az 1945-49 közötti évekhez viszonyítva napjainkra a Nyugat-európai társadalmakban a szerzetesközösségekben a hivatások száma megcsappant, számosan hagyták el a monostorokat.

5 Magyarországon a szocializmus évtizedeiben a katolikus egyház izolálódott a világegyháztól. Ezen időszakban hazánkban mind a II. Vatikáni Zsinat recepciója, mind pedig a nyugati társadalmakon végigsöprő szekularizációs hullám retardálódott, és a rendszerváltozás utáni újrakezdést terhelte meg. 1989 után a fiatalok képzése éles helyzet elé állította az elöljárókat. A magyarországi szerzetesközösségek újjáéledését nagyban segítette a külföldről hazatelepedő, a II. Vatikáni Zsinat és a világegyház problémáira érzékeny, magasan kvalifikált idős nemzedék. Számukra ismerős jelenség az ún. modern társadalmakra jellemző szekularizmus, amely a világméretű válság egyik meghatározó jelensége.

6 Napjainkra a keresztények a magyar társadalom egyik kisebbségévé lettek, mégha az utolsó (2001.) népszámláláskor az állampolgárok több mint 60 százaléka valamelyik történelmi keresztény egyház tagjának vallotta is magát. A vasárnap rendszeresen templombajárók számát tekintve ténylegesen az összlakosság 6-7 %-ka van élő, eleven kapcsolatban a gyülekezetekkel, parókiákkal, plébániákkal: a helyi egyházzal. Nem szándékom most a nagy számokra hivatkozó, restaurációs modell szerint cselekvő, mégis kisebbségi helyzetben lévő abszurd, néha arrogáns, máskor frusztrált mentalitásból fakadó torzulások elemzése. Csupán arra az összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szerzeteshivatások csökkenése a keresztények számának csökkenésével is kapcsolatban van.

7 Mivel a hivatások megfogyatkozása minden szerzetesrendben bekövetkezett, nehéz a kivezető utat megtalálni, s úgy tűnik nem elégséges magyarázat, hogy nem imádkoztunk eleget, nem voltunk igazak, nem éltünk testvéri közösségben stb. A. Dilanni szerint a hivatások ügye nincs hatalmunkban. A hivatások ügye a kultúra ügye, és mint ilyen, része az egésznek.

8 Szerzetesek a társadalomban A magyar társadalomban, a középpolgárságban és a legfelsőbb — pártoktól független — politikai vezetésben az egyház irányában megfogalmazódó elvárás, várakozás: az egyház vegyen nagyobb részt a hajléktalanok, az idős emberek és a sérültek gondozásában, adjon erkölcsi és világnézeti alapokat a felnövekvő ifjúságnak, közéleti kérdésekben mint pl. a globalizáció, uniós csatlakozás fogalmazza meg nyilvánosan a véleményét, szervezzen óvodát, iskolát, kollégiumokat. Eszerint az egyház társadalmi szolgáltató intézmény rend153