Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - †Csókás Ferenc: Fejezetek Bény község vallásos életéből

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Kis boldogasszony (szeptember 8.) Szűz Mária születésének ünnepe előestéjén magánájtatosságra gyűltek öszsze a hívők a Szentkúthoz-Kutacskához. Napfelkelte előtt szintén kimentek és nézték a ragyogó, megújuló Napkorongot. Kisboldogasszonyi énekeket énekeltek és egy leány (tisztlány) verset is mondott a Nap felé fordulva. 10 órakor volt a tábori Istentisztelet. Magyarok Nagyasszonya (október 8.) Bény község búcsú ünnepe. Mindenszentek (november l.) ünnepének estéjén, amikor a legtöbb hívő (nép) kint volt a temetőben, a templom tornyában megszólalt a három harang az összes megholt hívőért. A lelkipásztor és a hívek a központi kereszthez gyülekeztek. Estéli harangszókor elmondták az Urangyalát, majd amikor a lélekharang szólt a megholtakért imádkoztak. Ezután a lelkipásztor elimádkozta a Mindenszentek litániáját és imát mondott a megholtakért. Később közösen énekeltek (egy vagy két éneket előénekessel). A legtávolabbi jelenlévő is bekapcsolódhatott a közös ájtatosságba, mindenki fegyelmezetten igyekezett odafigyelni e temetőkerti szenthelyen. Bény község nevezetességei műemlékei Az alsógaram-menti faluk közül szülőfalumnak, Bénynek van a legtöbb régi időből való nevezetessége. Legrégibb a földből készült sáncvár. Mi, bényiek avarsáncoknak nevezzük, mert így hallottuk öregapáinktól. A sáncok összhosszúsága 5 km volt, sajnos ma már csak 1 km van meg. Három, egymástól különálló, félkör alakú a Garam folyóig volt építve. A földet kiásták és magas sáncot készítettek belőle, úgy, hogy a külső felén mély árok keletkezett. A vár közepén már időszámításunk előtt is erődítmény volt. A római császár a II. században elfoglalta és jól megerősítette, így védte birodalma határát az észak felől jövő ellenséggel szemben. Később Attila a nagy hun király is elfoglalta. Nagyapámtól hallottam, hogy a bényi öregek úgy beszélték, hogy Attila itt van eltemetve hármas koporsóban és a Garam folyó folyik fölötte. Avarsáncnak azért nevezik, mert az avar nép itt élt sokáig és ezalatt még tovább építették. A nyári vakáció alatt minden évben vannak ásatások nálunk. Én mindig megnézem. Több régi tárgy, cserépedény került elő. Búza, афа, zab és köles tárolására használt földbeásott vermeket is találtak. A legtöbb Szent István királyunk idejéből való. Úgy hallottam, hogy István király bővítette a sáncvárat és itt képezték ki a hadserege egy részét is. Akkor már a vár középső részén kápolna is volt és Németországból jött hittérítők tanítottak benne. Amikor István király legyőzte Koppányékat egy Byn nevű vitéznek adta a várat. Erről nevezték el Bényt. A kápolnától nyugatra több mint 100 évvel korábban egy kerek templomot építettek. Nagyapáink kekerekkápolnának hívták. Most rotunda néven ismeretes, román stílusban épült, még ma is megvan. Fazsindelyes a teteje és kettős kereszt van a kupoláján. A rotundában belül az ablakok mellett látható falfestmények a 12 apostolt ábrázolják, a kör alakú falban boltíves fülke van építve ülőkékkel. Keresztelő és ravatalozó kápolnaként használták a fehérruhás barátok. A XII. században a rotundától keletre építették fel a román stílusú kéttornyú kőtemplomot. Az idősek török hagyománynak mondják, mivel a törökök nem rombolták le, állítólag raktárnak 107