Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Lukács László: Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. voltak és vannak a bodajki, csatkai, andocsi, celldömölki és a máriacelli búcsúkon. Kifejezetten „a felsővárosiaké volt" a celldömölki és a bodajki búcsú, a többi kegyhelyre más városrészek népével együtt mentek. Kifejeződött ez abban is, hogy Celldömökre, Bodajkra a felsővárosi Szent Sebestyén templom elől, Jásdra, Andocsra, Csatkára a püspöki székesegyháztól indult a gyalogos búcsús menet/ A juhászok céhes jámborságának helyet adó Szent Sebestyén templomot méltán emlegetik juhásztemplomként. Egészen az első világháborúig minden évben Szent Mihály napján (szeptember 29.) Székesfehérvárra gyülekeztek a Mezőföld, a Vértes, a Keleti-Bakony és részben a Duna-Tisza köze területéről a juhászok. Saját zászlajuk alatt körmeneten, majd a felsővárosi juhásztemplomban (Szent Sebestyén templom) misén vettek részt. A juhász miséről írta 1898-ban Károly János székesfehérvári kanonok, Fejér vármegye történeti monográfusa: „A juhász ünnepeken aztán híven a czéh szabályok szerint megtartották 'lakozásukat' a 'bárány' meg a 'csillag' és 'aranysas' vendéglőkben, saját zöld selyem zászlajuk alatt, aztán processióval mentek a templomba, a hol őket a plébános a három papos juhász misével és a predikáczióval várta. Az 'Offertorium' bőséges volt. Öt forintos bankók, régi ezüst tallérok találkoztak a tálezán, egy forintnál, vagy Szűz Máriás húszasnál még gyerekek sem adtak kevesebbet az Ur oltárára. — A szent mise alatt ott álltak az oltár előtt a zászlóval, rendesen ugyanazon családból való legény tartotta, jobbrólbalról két számadó vastag viaszgyertyát égetve. Mise után betűzték a zászlót a helyére, a jövő Sz. Mihályig nem nyúlt ahhoz senki. És ezzel eleget tettek őseik hagyományainak a lelkiekre nézve."

4 Mise után a Bárány, a Korona, a Csillag és az Arany Sas vendéglőben folytatták a háromnapos juhászmulatságot (lakozás). A számadók a hatalmas uradalmi nyájak mellé itt fogadták fel a juhászlegényeket. Ez alkalommal szerezték be a hetivásáron, a kereskedőknél, iparosoknál az egész évben szükséges holmikat (juhászfelszerelés, ruha, lábbeli). Mivel a juhászok lányaikat is magukkal hozták, ezért a Szent Mihálynapi összejöveteleknek leányvásár jelleget tulajdoníthatunk, ami a foglalkozási endogámia fennmaradásához is hozzájárulhatott.

10 A pestisjárványtól való megszabadulás érdekében Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel, körmenettel kapcsolatos és örök időkre szóló fogalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak, és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. A fogadalom négy pontját így rögzítették: „Először: Hogy a budai külvárosban fennálló Szent Sebestény tiszteletére szentelt roskatag kápolna égetett téglából és kövekből Szent Sebestény, Rókus és Xaveri Szent Ferenc, úgy Szent Rozália, mint kiváltképen a pestistől megoltalmazó védszentek tiszteletére újólag és a mint csak lehet minél előbb újra felépíttessék, a legjobb állapotba helyeztessék és 508