Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. plébánia megszervezéséig Hahóton licenciátus és iskolamester volt. A plébánosjelenléte már feleslegessé tette a licenciátusi munkát, de továbbra is szükség volt György deákra, mint iskolamesterre, ezért a tanítást ezután is folytatta. A plébániai javakat ezentúl természetesen már nem György deák használta, hanem a plébános, aki iskolamesterének más egyházi földeket szerzett meg javadalomként. 70 Valószínűsíthető, hogy György deák példája általánosnak mondható. A licenciátusi hivatal a papság számának állandó növekedésével a XVIII. század közepén megszűnt. A licenciátusok némileg megváltozott, illetve leszűkített feladatkörrel mégis tovább dolgozhattak iskolamesterként vagy amire korábban szintén láttunk példákat, a plébános érkezésével más - plébános nélküli - faluban dolgoztak tovább. A licenciátusokra vonatkozó legtöbb adatunk a plébániaszervezéssel, a templomok felekezeti hovatartozásának megállapításával foglalkozó XVIII. század első feléből származó dokumentumokban található. A plébániaszervczéskor számba vették a plébániához tartozó földeket. Ez a török kor kusza birtokviszonyait tekintve nem volt egyszerű dolog, és a legidősebb helyi lakosok emlékezetére hagyatkoztak. Ok elmesélték, hogy mely területek tartoztak egykor a plébánia javai közé és számos esetben a licenciátusok birtokhasználatára hivatkoztak, azaz a katolikus plébánia megszűnése után ahol licenciátus működött tovább, nem hagyta parlagon heverni és mások által bitorolni a plébánia földjeit. A tanúk állítása szerint Búzás Mihály badacsonytomaji licenciátus kaszáltatta a káptalantóti plébánia gulácsi határban lévő rétjét. 71 A Zala megyei Csatáron egy később vitássá vált tulajdonjogú szőlőt a tanúk szerint egy licenciátus művelt, sőt pincét is kezdett azon építeni. 72 Felsőpáhokon és Hahóton a plébános előtt szintén licenciátusok és iskolamesterek birtokoltak bizonyos plébániához tartozó szőlőket. 73 Nyirádon is világi lelkipásztorok művelték az egyház földjeit. 74 Az ekkor még győri egyházmegyéhez tartozó devecseri plébániaépületben 1698-ban Horvát István, a vaszariban Horvát Mihály, a tüskeváriban Babos János katolikus licenciátus lakott. Ha ők nem végezték volna itt munkájukat, valószínűleg - csakúgy, mint több környező településen - protestáns prédikátor foglalta volna el az épületeket. 75 . A példákat még sokáig lehetne sorolni. A licenciátusok tehát nemcsak a vallási élet szervezői és a papsághoz nem kötött szentségek kiszolgáltatói voltak, hanem a plébániai földek kezelői, művelői és megtartói is egyben. A licenciátusi intézmény a papság számának növekedésével a XVIII. század közepén feleslegessé vált és megszűnt. Azonban a szőlőhegyekre, búcsújáróhelyekre, kálváriákra nem tudott állandó jelleggel elérni az intézményes egyház szervezete, ezeken a helyeken is szükség volt a papságot kiegészítő világiak szolgálatára. A licenciátusok eltűntek és megjelentek a szintén világi, sok esetben ferences harmadrendi remeték, akiknek azonban a licenciátu62
