Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében

Népi va/lósossóg a Kárpát-medencében 6. 1742 augusztus 20-21 -én tartott papi korona határozatait írásban köröztette a kerület papsága között. Ezen irat végén felhívja a tapsonyi plébánost, hogy miután a nemesvidi és a mesztegnyői licenciátust magához intézte, onnan mielőbb irányítsa hozzá vizsgálatra és küldje velük vissza a körözvényt.

41 De nem csak ez kötötte össze a két licenciátust. 1732 november 13-án Tapsonyban Farkas János keresztelte Vörös Gergely Katalin nevű kislányát. Ebből nyilvánvaló, hogy az egymáshoz közel munkálkodó licenciátusok nem elszigetelten végezték feladatukat, hanem egymással szoros kapcsolatban állhattak. Ezt támasztja alá az az adat is, hogy szintén ebben az évben és ugyancsak Tapsonyban keresztelték Farkas János fiát, akinek a tapsonyi plébánia iskolamestere és kántora, Bosnyák János lett a keresztapja. Bosnyák János szintén világiként működött az egyház szolgálatában ha nem is licenciátusként, de az ahhoz nagyon sokban hasonlító kántori és iskolamesteri munkakörben.

42 Egyébként Farkas Jánost is felkérték keresztszülőnek

43

, sőt a mezőkomáromi licenciátus, Miskoltzi Gergely négyszeres,

44 Tapolczay Pál törökkoppányi licenciátus pedig kétszeres keresztapa volt.

45 A hívek tehát szintén szoros kapcsolatba kerülhettek licenciátusaikkal, kitüntető dolognak érezhették, ha a közösség lelki irányítója lelki rokonságba kerül családjukkal és gyermekeik keresztényi nevelését megnyugtatóbb kezekben tudhatták. Az anyakönyvek azt is bizonyítják, hogy az éppen távol lévő plébánost kisegíthette licenciátusa. Főleg Miskoltzi Gergely volt aktív ilyen téren, hiszen 1724 és 1727 között számos esetben ő keresztelt, esketett és temetett, holott ekkor már volt Mezőkomáromban plébános.

46 Várpalotán is hasonló helyzettel találkozunk. Nagy István licenciátus 1712 és 1714 között többször keresztelt és esketett, sőt az első anyakönyvi bejegyzés is tőle származik, még a plébániaszervezés előttről, azaz valószínűleg az anyakönyvezést is ő kezdte meg Palotán.

47 Szintén egy licenciátus, a Dabroncon szolgáló Gazdag János kezdte az anyakönyvezést Türjén.

48 Az ő esetében láthattuk, hogy esetleg fél tucatnyi plébánián is szentségeket szolgáltathattak ki a világi lelkipásztorok. Miután Mező komaromban megszerveződött a plébánia, Miskoltzi Gergely sem sokáig maradt itt, hiszen számtalan üresen álló plébánia várt szolgára.

49 Miskoltzi később Vajtán tűnt fel licenciátusként, ahol 1737 augusztusában börtönbe került, mert figyelmeztetés és tilalom ellenére megkísérelte néhány vegyesvallású és idegen egyházmegyéből származó jegyespár megesketését. Megfelelő feddés után javulás reményében hamarosan szabadlábra helyezték. Nem sokkal ezután engedélyt kért Gál Mihály és özvegy Oláh Erzsébet megesketésére, de nem kapta meg azt, mivel a felek szabad állapota nem volt eléggé bizonyított és elbocsátólevelük is gyanús volt.

50 Törény Ferenc, Balatonendréd licenciátusa kihirdetés nélkül adott össze egy ifjút és az ifjú által éjszaka megszöktetett leányt.

51 A példák alapján megfogalmazható, hogy a 59