Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Grynaeus Tamás: „... valakik az én kénomról megemléköznek”... Újabb adatok Szent Apollónia hazai kultuszához
Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. zenth apalyn azzony zenth apalyn görög czazar leánya valamint a már idézett, XV. század utolsó negyedében keletkezett Debreceni legendás könyvben: 55 Zent Apalin Asszon, s a Czech kódex (1513) litániájában: 50 Zent Appalyn. 57 Csupán egyetlen nagy valószínűséggel középkori patrocíniumáról tudunk. 58 A pannonhalmi apátság birtokában lévő, oklevelekből 1093-tól ismert, Győr vármegyei Ravazd magyar község 1698. évi canonica visitatiojából idézi Varga Imre: „A falu a szentmártoni zárda tulajdona, lakói magyarok. 59 Elpusztult és romladozó temploma hajdan Szent Apollónia szűz és vértanú tiszteletére volt szentelve. Jelenleg is mindkét fala és a szentélye még egészen ép, könnyen helyre lehetne állítani, ha lenne akarat az illetékesekben". Horváth István szemléletes recens leírása 6 " mintha csak a szépséges Szent Apollónia táblaképeket idézné: ..."megmutattam a fájdalmas, hibás fogat, a kicsi harapófogóval ráfogott, ... egy rántás, egy reccsenés, Kati (a gyógyítóasszony) egy kicsit hátratántorodott, és aztán diadalmasan felmutatta a fogóban a fogat"... Mégis hagyományos orvoslással foglalkozó monográfiákban, tanulmányokban (Gönczi, Vajkai, Oláh, Pócs, Kallós, Vasas, Horváth I., Kótyuk, Takács Gy.) és saját gyűjtéseimben sem találtam további adatokat. A mezőkövesdi G. Margit mondja vallomásában: 61 „ha a fogam fáj, Apollóniához folyamodom". Bálint Sándor írja, 62 hogy Jámborabb tápaiak, tanyaiak fogfájás idején máig kérik a segítséget" és Bosnyák Sándor hadikfalvi adata szól arról, hogy „Ha valakinek tönkre vót a foga, minden fogfájásval Szent Apollóniához fordultak, mert neki a fogai bé lettek verve". M Mindez jól egyezik az ismert névadási szokásokkal. Főleg e két ethnikumból és a jászkunságból vannak adataink az Apollónia keresztnév használatáról. Apollónia és becéző alakjai a XIX. század-ban Szegeden igen kedvelt női óvónév volt. 64 Barna Gábor megfigyelései szerint a Jászságban és Kunszentmártonban egészen a XX. század közepéig gyakori női keresztnév volt. 65 A bukovinai székelyek körében eleven névadási gyakorlat: igen gyakori szinte a mai napig az 'Apolló' női név,"' ami -ismerve a bukovinai „fogászati viszonyokat" 67 nem meglepő. Ezeken kívül csak egyetlen adatot találtam a Kárpátokon túli magyarságtól, de azt 1696-ból, Csöbörcsökből. Francesco Antónia Ceccangeli ferences misszionárius összeírásában szerepel „Andrea d'Antor et Appollonia sua moglie". 68 Kevés adat híján csak futólag utalok reá, hogy hercegszántai és mohácsi sokacok közt, 69 valamint -közelebbi hely és mód megjelölése nélkül — Horvátországban és Dalmáciában is segítő szentként tisztelwr Jung is említi kultuszát, fogfájósok hozzá intézett fohászait a katolikus délszlávság körében. 71 Hazai följegyzésekben nem találkoztam a Felső-Bajorországban ismert szokás másával, mely szerint fogzó kisgyermek nyakába pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis) magvaiból - ezeket 'Apollonie-Körner'-nek nevezik készített nyakláncot tesznek. 72 (Csak távoli hasonlóság egy népi Remete Szent Antal mondában: a koldus formájában megjelenő szent a beteg -de nem fogfájós! - gyermek édesanyjának három magocskát ad, ezt rongydarabba kötve nyakában kellett viselni, gyógyulásáig). 73 A korabeli ábrázolások, névadási szokások és palaeopathologiai eredmények segítségül hívásával vázoltam az Apollónia tisztelet késő-középkori, hazai -az egész Kárpát-medencére kiterjedő - előfordulását. Latin és magyar nyelvű, kézzel írott és nyomtatott szöveges emlékeink összehasonlításával részben sikerült azok családfáját is megrajzolni. Eddigi adatainkból úgy tűnik, hogy kultusza-tisztelete az XIII. század vége - XIV. század közepe táján jelentkezett, s ettől kezdve már folyamatosan kimutatható. Munkámban Szilárdfy Zoltán és Barna Gábor mindvégig készségesen támogattak. Ezúton is köszönöm baráti segítségüket! 545