Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Grynaeus Tamás: „... valakik az én kénomról megemléköznek”... Újabb adatok Szent Apollónia hazai kultuszához

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szent Apollónia kultusza az ú.n. felszabadító háborúk után is tovább virágzott, ezt mutatják a táblázatban jelzett XVI1I-XIX. századi képi emlékei. Jó kvalitású pergamen-képét közli a XVIII. század elejéről Szilárdfy Zoltán.4 Ugyanitt található egy XVIII. század közepéről származó u.n. „quodlibet típusú" rézmetszet is, melyen a „hathatós szentek" között látható Szent Apollónia ábrázolása is.

40 Oltárképei közül bemutatjuk Vértessomló (Zsömle) Szent Apollónia oltárát (5. kép) és a nyitrai SzentPéter-Pál templom SzentAnna oltárának ritka ikonográfiájú Szent Apollónia predella-képét (6. kép). Bálint Sándor írja,

41 hogy „falusi templomainkban itt-ott provinciális ízű barokk képeivel is találkozunk". Barokk oltárok szobor-mellékalakjaként is gyakran látható (pl. Selmecbánya). Csont-szilánk ereklyéjét Horvátjárfalu plébániája őrzi.

42 Kiegészítésül még bemutatunk két nem magyar alkotó készítette, de hazánkban előkerült ill. őrzött szent Apollónia képet is. (7.-8. kép) A szomszédos népi üveg-, és ikonfestészet alkotásai közt csak Szlovákiából találtunk Apollónia-témájúakat.

41 Lengyel-, valamint a bizantin-pravoszláv hatás alatt álló ruszin, erdélyi és bánsági román munkák között nem.

44 Isztriai falképét a táblázatban jeleztem (Hrastovlje). Névtani és folklór adatok Árpád-kori személyneveink közt nem található (Fehértói munkájában;

45 a Corp.Dipl.Hung.-ban;

4

" az ÁUO-ban;

47

a Hazai okmánytár I-VIII

48 és a Zichy okmánytár I-XII.,

49 valamint Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza

50 eddig megjelent köteteiben), de még az Anjou kori okmánytár I.-VII.

51 és a Zsigmondkori oklevéltár I-VI. kötetében

52 sem. Első személynév adatunk 1396-ból való, majd ezt követi egy 1400-as adat (2. táblázat). A Régi magyar glosszáriumban, TESz-ban sem fordul elő. Tisztelete viszonylag kései elterjedésével jól egybevág, hogy a Pray kódex (1192-1195) misenaptárában még nem szerepel, az Anjou legendáriumban sem. Kéziratos latin egyházi forrásokban (misekönyvek, breviáriumok, szerkönyvek, naptárak) 1264-től, de zömében csak a XIV század második felétől találkozunk neve különböző változataival: Apollónia Virgo, Apollónia Virgo (et) Martyr, Apolline Virgo, AppoUonie Virgo, Apollonie Virgo, Apoline, sea apolonia.

53 Kéziratos, majd nyomtatott magyarnyelvű említései időrendben: 1466 Müncheni kódex naptára: Apalin zuz 1489 Batthyányi Boldizsár misekönyve naptárában: Zenth Apaiina Ázzon napia 1579 Nagyszombati kalendáriom: Apalin zuz 1582 Mantskouit Bálint kalendáriuma (h.n.): Apalin zuz 1583 Jvdicivm: Apolonia Ebből az első és harmadik (Tatros, Nagyszombat) köthető valamelyes biztonsággal helyhez, a negyedik valamelyik Ny-felvidéki nyomdában ( Sempte? Detrekő? Galgóc? Rárbok?) készülhetett. Említtetik a Margit legendában (c. 21, 30)

54

: 544