Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Grynaeus Tamás: „... valakik az én kénomról megemléköznek”... Újabb adatok Szent Apollónia hazai kultuszához

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A palaeodontologia eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy fogbetegségek az egész Kárpát-medencében előfordultak és nem volt kirívó különbség a központi terület, valamint a széli részek között. Lenhossék

27

, Bruszt

2

*, Huszár és Schranz

29 , Schranz és Huszár

30 , Regöly-Mérei

31 , Bartucz

32 és Tóth Károly

33 vizsgálatai, valamint ez utóbbi összegzése mutatják a fogbetegségek (és par excellence a fogszuvasodás, caries) kiugróan magas értékeit az Árpádkorban, majd azt követően. A számszerű értékek helytől (ivóvíz fluorid ion tartalma), nemtől (asszonyoknál a szülések miatt gyakoribb, kifejezettebb), táplálkozástól (fehérje-, és vitamin-ellátottság), gazdasági-, és társadalmi helyzettől függően

34 jelentősen különbözhetnek. Képi emlékei Szent Apollónia középkori kultuszának elevenségét jól érzékeltetik a megmaradt képzőművészeti alkotások ( 1. tábl.): gótikus ónkanna vésett dísze, falképek (1-2 kép), táblaképek (3-4. kép), szobrok. Ezek területi eloszlása látszólag azt sugallja, hogy Nyugat-Magyarországon, a Felvidéken és Erdélyben, azaz a peremterületeken volt elterjedve. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ezt a látszatot a képi emlékek hódoltsági területen bekövetkezett pusztulása okozza. Ennek bizonyítására ugyanezen a térképen föltüntettem az Apollónia név (és változatai) előfordulási helyeit ugyanebben az időszakban. (Térkép) Az Apollónia keresztnév-óvónév választása jól mutatja, hogy a későbbi hódoltsági területen is eleven lehetett kultusza a XIV-XVI. században. (Az adatok csekély száma abból ered, hogy az oklevelekben, defterekben általában a családfő neve szerepel, női név többnyire csak 'relicta', 'vidua' állapot ill. leány-örökösök esetén). Legkorábbi ábrázolása az Orbán Balázs közölte (1. 39.) MCCC évszámmal ellátott Hodgya-i (Udvarhely vm.) nyolcszögű gótikus ónkanna egyik oldalán látható. Bár első falképei és oltárai a 14. század utolsó negyedében készültek (Velemér, Zseliz

35 , Mártonhely ill. Bártfa, Nagyvárad), még Wehli Tünde is azt írja, hogy az általa vizsgált korban (1300-1470) a gyógyító-oltalmazó szentek közül, „Apollónia liturgikus kultusza Magyarországon alig kimutatható"

36

. Emlékeink a XV. század második felétől szaporodnak meg.

37 A falképeken és táblaképeken e „tiszteletre méltó korú hajadont" virágzó fiatal leánynak, többnyire koronával — ahogy ikonográfiái konvenciók szerint

38 a megdicsőült vértanukat és szűzeket szokták — ábrázolják. Egyúttal utalás Szent Ambrus (340 kör. —397) „Jesu, corona Virginum" kezdetű himnuszára, február 9.-i ünnepének zsolozsmájára, valamint a zsoltárra (44, 5) visszavezethető mise graduáljára: „veni, sponsa Christi, accipe coronam, quam tibi Dominus preparavit in aeternum pro cuius amore sanguinem tuum fudisti". 543