Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén

Népi vollósossóg о Kárpót-medencében i ja a középkori eredetű kisebb, és az 1761 -ben a falu központjában alapított nagyobb templom. A Keresztelő tiszteletére viszont a XVIII. század végétől nem találunk adatot. A XVII1-XIX. század fordulóján a barokk kor tipikus szentjeinek, Nepomuki Szent Jánosnak és Szent Vendelnek áhítata erősödik meg. Ezt szolgálta az 1800-ban alapított Nepomuki Szent János-kápolna és alapítvány, továbbá az ismeretlen időben egy régebbi devóciós képhez épült Szent Vendel-kápolna és kegyes fundáció. Mindkét szentet különös gonddal, legtöbbször könncnettel, utániakkal ünnepelte Perenye népe. Adja Isten, hogy ez az ünneplés ne csak a múlté legyen, hanem a jövőben újjáéledjen! Jegyzetek 1. Visitatio generalis per Stephanum Kazó abbatem de Kapornak, Castriferrei Praeposilum, 1697-98. Szombathelyi Püspöki Levéltár (SzPL). 2. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. írta: Payr Sándor. Székely és Társa Könyvnyomdája, Sopron, 1924. 247. 3. Visitatio generalis per Stephanum Kazó..., 1697-98. SzPL 4. Engel Pál: Magyarország későközépkori helységnévtára. Kézirat, 1998. 5. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Gyűjtemény, 100920. 6. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Gyűjtemény, 101

114. 7. Maksay Ferenc szerk.:. Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 2. Budapest, 1990. 885. és Zimányi Vera: A rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI-XV1I. században. Budapest, 1968. 8. Diós István, szerk.: A szentek élete. Budapest, 1987. 84-85. 9. Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium 2. December elsejétől június harmincadikáig. Szeged, 1998.222-225. 10. Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai I. 1561-1773. MTA, Budapest, 1984.91. 11. Az Esterházy-család tulajdonában lévő község neve 1907-ig Németh Gencs volt, 19081942 között a Nagygencs nevet viselte. A Széchenyi-család tulajdonát képező, szintén Gencs filiájaként működő szomszédos Gyöngyösapáti (Apáthi) községgel 1943-ban egyesítették, azóta viseli a helység a Gencsapáti nevet. Perenye 1937-1987 között működött önálló plébániaként. 12. Visitatio generalis per Stephanum Kazó..., 1697-98. 27-28. SzPL 13. Visitatio Canonica Batthyanya I. kötet, 1756. 553-558. SzPL 14. A közbirtokosokra és a helybeliekre vonatkozó adatot Bőle András visitatiojából vettük. (Visitatio Bőle 1840. június 12. 2. kötet, 90.) SzPL 15. Ez még közvetlenül 1937, az önálló plébánia megalakulása előtt is így volt. "Akár miilen idő vót, mentünk Gencsre misére, mintha keresztalla lett vóna." Mesélte Imre Kálmánné Balogh Rozália (szül. Perenye, 1921. november 24.) 2001. július 28-án. 16. Visitatio Canonica Szilyana, 1780. 9. kötet, 167-174. SzPL 17. Visitatio Canonica Szilyana 1780. 9. kötet, 170., 173. SzPL 18. Visitatio Bőle 2. kötet, 1840. június 12. 94. SzPL 19. Visitatio Bőle 2. kötet, 1840. június 12. 88. SzPL 20. A szentemberek működéséről, eredetéről: Bálint Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Hasonmás kiadás, Szolnok, 1991. 27-28. E témában jelent meg 1998ban, Barna Gábor szerkesztésében az 1992-ben Szegeden tartott tudományos konferencia anyaga: a "Szentemberek — a vallásos élet szervező egyéniségei" című kötet. 528