Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Lukács László: Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon

Népi va/fósossóg a Kárpát-medencében 6. Szent Sebestyén templomok, kápolnák, oszlopok is tanúsítanak.

5 A székesfehérvári Felsőváros plébániatemplomát Ünnepi kalendáriumában így értékelte Bálint Sándor (1904-1980) néprajzprofesszor: „Az ország leghíresebb Sebestyén-temploma Székesfehérvár-Felsővároson áll, amely egyben a város szakrális parasztéletének, céhes jámborságának is tűzhelye. A búcsúnapon, egyébként a farsang derekán Sebestyénbál is volt. Emlegetik juhásztemplom néven is."

6 A város szakrális parasztéletének egyik szervezője a Székesfehérvári Földmíves Társulat volt, amely újévkor és farsang utolsó napjaiban szentségimádást rendezett a püspöki székesegyházban. Ma is minden esztendőben lezajlik a térbetülésnek nevezett szertartás, ahol minden fehérvári egyházközségnek egy órányi idő jut a Szentháromság-olvasóra és az Oltáriszentség-litániára. A felsővárosiak térbetülésére újévkor a püspöki mise után és húshagyókedden délben kerül sor. Erre az alkalomra már 1926-ban, majd 1995-ben a Felsővárosi Egyházközség egy 16 oldalas füzetet adott ki: A Székesfehérvári Földmíves Társulat ájtatoskodása a legméltóságosabb Oltáriszentség imádásakor újévkor és farsang utolsó napjaiban címmel, amelynek egyik énekében Jézushoz könyörögnek a pestis távoltartásáért: Pestist, földindulást távoztass tőlünk, Éhségtől, fegyvertől oltalmazz, kérünk. Székesfehérvár-Felsővárosban a farsang utolsó vasárnapját (ötvenedvasárnap) egy- illetve két héttel megelőző hatvanad- és hetvenedvasárnap is jeles napnak számított. A hatvanadvasárnapi mise evangéliuma (Lk 8, 4-15) a magvetőről való példabeszéd. Hatvanadvasárnapot ezért Felsővárosban gazdák vasárnapjának nevezték. Felsőváros földműves polgárai, gazdái munkájuknak áldásáért, a jó termésért közösségi misét mondattak ezen a napon a Szent Sebestyén templomban. Egy héttel korábban, hetvenedvasárnapon, ugyanitt a felsővárosi szőlősgazdák, szőlőművelők mondattak társulati misét, mivel e vasárnap evangéliuma (Mt 20, 1-16) a szőlőhegy munkásairól szóló példabeszéd. A felsővárosiak Illés prófétához fohászkodtak esőért vagy jó időjárásért, Szent Izidort a földművesek védőszentjeként tisztelték. Szent Vendelt a háziállatok, Szent Donátot a szőlő patrónusának tartották. Felsővárosban Szent Vendelről utcát neveztek el, tiszteletére képoszlopot állítottak. Szőlőhegyük, az Öreghegy legmagasabb pontjára 1733-ban Szent Donát-kápolnát építettek.

7 E hagyományaikat a dél-német területről hozták magukkal Székesfehérvárra a XVIII. században, és egészen az 1960-as évekig nemzedékeken át megőrizték. A székesfehérváriak Dunántúl legaktívabb búcsújárói: nagy csoportjaik ott 507