Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Lukács László: Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Lukács László Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. 91, 5-6 A római katolikus és a protestáns naptár szerint január 20-a Fábián és Sebestyén napja. Az egyház egy napon ünnepli, a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, annak ellenére, hogy valódi közük nincs egymáshoz. Legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el. Igen szűkszavú velük kapcsolatosan a Római Martirologium. Szent Fábiánról csupán annyit árul el, hogy Decius császár korában, az első nagy keresztényüldözés idején, 250-ben, mint római pápa nyerte el a vértanúság koronáját.

1 Szent Sebestyén Diocletianus császár uralkodása idején, 298-ban halt vértanúhalált. „Diokleciánusz császár testőrsége első csapatának parancsnoka volt. Keresztény hite miatt egy mező közepén fatörzshöz kötözték, és a katonák nyilakkal lövöldözték; végre súlyos dorongokkal addig verték, míg csak meg nem halt." — írja róla a Római Martirologium.

2 Életéről, mártíromságáról sokkal többet mond el Albán Stolz Legende oder der christliche Sternhimmel (Legenda avagy a keresztényi csillagos ég) című, a svábföldi Freiburgban a Herder Kiadónál 1870-ben már hatodik kiadást megért népkönyvében. A szentek életét népszerűen bemutató, szépen illusztrált, 907 oldalas könyv egyházi jóváhagyással, András straßburgi püspök engedélyével jelent meg. Téli napokon vagy a nagyünnepek délutánjain a Fejér megyei németek is olvasgatták. Egyik példányát, még egyetemi hallgató koromban, unokatestvéremtől kaptam Zámolyon. Szent Sebestyént a keresztényi bátorság, a hithez való hűség és az igaz ügyek melletti szókimondás példájaként állítja elénk a népkönyv. Diocletianus császár szörnyű keresztényüldözése idején új hitéért két előkelő római testvér, Marcellinus és Marcus is börtönbe került. Harmincnapos határidőt kaptak, hogy tagadják meg, hagyják el a kereszténységet, akkor megmenekülnek a kivégzéstől, sőt visszakapják szabadságukat és minden vagyonukat. Barátaik, szüleik, feleségeik is erre próbál505