Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Csóka-Jaksa Helga: „Búcsúra való ének” Bálint Sándor ponyvahagyatékának elemzési szempontjai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. de ezzel együtt sematikusak is. A gyűjteményben több mint százféle ábrázolás látható, azonosításukhoz Szilárdfy Zoltán munkáját használtam fel. Két nagyobb csoportot különböztethetünk meg egymástól: a Krisztus és Mária személyéhez kapcsolódó ábrázolásokat. Az elsőben a keresztre feszítés szerepel leggyakrabban, az utóbbiban a Napbaöltözött Asszony. A ponyvanyomtatványok témája sokszor már a címből kiderül. Pl.: „Öt uj istenes ének", „A boldogságos Szűz Máriához mondandó énekek". Sok esetben a címben jelzik a használati alkalmakat (Böjti énekek), a kegyhelyet, amelyhez legalább egy ének kapcsolódik, vagy a használat célját (Ima háború idején). Az egyes témákat vizsgálva kiderül, hogy a nyomtatványok körülbelül egy harmada Mária tiszteletéhez kapcsolódik. Alakja nem csak énekekben, hanem imákban, útmutatókban, társulati szabályzatokban is megjelenik. Mária nem csak személyként szerepel, hanem a hozzá kapcsolódó kegyhelyeket is ebbe a csoportba sorolhatjuk. A következő nagy tematikai egységbe a Jézushoz kapcsolódó nyomtatványok tartoznak, alakja imákban, énekekben jelenik meg. Valamennyi szentet egy csoportba sorolva megállapíthatjuk, hogy ennek a csoportnak az aránya lényegesen kisebb az előzőekhez képest. A „legnépszerűbb" szentek közé tartozik Szent Anna, Szent József, Szent Antal és Szent Mihály. Az énekek előadását és megjegyzését segítik a nótajelzések. A nótajelzések mutatójából kiderül, hogy az „Üdvözlégy Krisztusnak drága szent teste", „Újuljon meg lelkünk", „Oh, Mária, drága név", „Köszönteni jöttünk" voltak a legnépszerűbbek a feldolgozott másfél évszázad ponyvavilágában. Bálint Sándor ponyvahagyatéka lezárt állomány, amelynek kialakulásáról kevés adat áll rendelkezésre, mégis a gyűjtemény igazi kincsestár, amely nagyon sok kérdésre válaszol. A ponyvafüzetek kézzel összevarrt, rongyosra olvasott, majd körbevágott példányai között már el lehet igazodni a katalógus segítségével, de számos szempont még tisztázásra vár. Ez a tanulmány egy kezdeti próbálkozás a vizsgálatra. Jegyzetek 1. Katona Imre: A ponyva. In: Világirodalmi lexikon 10. köt. Bp. 1986. 743. 2. Bálint Sándor: A ponyva szegedi világa In: A szögei nemzet. A szegedi nagytáj népélete III. rész. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79-2. Szeged, 1978. 533. 3. Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Részvénytársaság története 1893-1949. (Tanulmányok Heves megye történetéből 9.) Eger, 1986. 85. 4. Antalóczi Lajos: i.m. 82. 5. Antalóczi Lajos: i.m. 82. 6. Antalóczi Lajos: i.m. 82. 7. Tüskés Gábor — Knapp Éva: Fejezetek a XVIII. századi vallási ponyvairodalom történetéből = Irodalomtörténeti Közlemények 89. 1985. 423. 489