Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. mat a jobb kezénél / Vezesd innét messze a kereszttől / Hogy ne lássa keserves szenvedésemet és halálomat! /... János így szólt: Megfogom a jobb kezénél / Elvezetem innét messze a keresztfától / Megvigasztalom, ahogy csak tudom / És úgy vigasztalom meg, ahogy minden gyermek megvigasztalja az ő apját és anyját... / Csak az érdekesség kedvéért említem meg, hogy az eleki imádság majdnem azonos változatát közli Karl Hübl Paulus Sladek Szudéta gyűjtéséből szintén Landskronból (ma Lanskroun).

15 Ez a tény az anyaországból, tartományokból elszármazott szórványközösségek szellemi javaival, élő folklórjával kapcsolatban számtalan kérdést vet fel. Érdemleges választ csak alapos összehasonlító elemzések birtokában lehet rájuk adni, majd következtetéseket levonni, ezzel több tudományág eredményeit gazdagítani. Tanulmányozva a XV-XVI. századi német énekeskönyveket, amelyekben sokszor jóval régebbi énekek is meglapulnak, gyakorta találok sorok-szakaszok szerinti egyezéseket, átfedéseket, népi imádságmotívumok előképeit. Úgy tetszik az egykori népénekek imává alakulásának menetében, az új hazában végbemenő folklorizációs folyamatban, a szükség szerinti funkcióváltás különösebb szövegi károsodást nem okozott. A nagyközösségből kiváló diaszpóra lét fokozta az énekek-imádságokhoz való ragaszkodást, vagyis megtartó erejüket, ezzel fönnmaradásukat, sőt még az új környezetre ható befolyásukat. A fent említett 1590es Énekeskönyv idézett szövegéből még bemutatok néhány sort, hogy elkísérhessük útjukat a magyar Alföld egyik immár magyar imádságáig: 1590, Straubing: 1972, Sülysáp: „Da Jesus in den Garten ging „Mikor Jézus a Gecmáni kertbe ment, Und er sein leiden anfing... Kezdődtek keserves kínszenvedései. Die falschen Juden in ihrem Zorn Jövének a hamis zsidók Schlugen ihn mit gar scharpffen Dom, Karddal, nyárssal, dorongokkal... Sie schlugen ihm in einer stund Egy órában többet adának Jézusnak ezer vil mehr den über tausendt Wundt... sebeknél, melyek nagyon fájtak. Johannes liebster Diener mein, János, kedves Tanítványom! Lass dir mein Mutter befholen sein: Az én édesanyámra legyen gondod! Nimbs bey der Hand, furss weit hindan Kézinél foga messze vezesd el a keresztfától Das sie nit sech mein marter an... Ne lássa, hogy mit szenvedek! Die Feygenbaum die bogen sich, A magas fák lehajlottak Die hörten Fölss zerkloben sich, Kősziklák meghasadtak Die Sonn verlor iren klaren schein, Madarak éneklésüket felejtették. Die Vögel Hessen ihr singen sein.

.. Nap, hold, csillag elsötétedett. 457