Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Mislovics Andrea–Mislovics Erzsébet: Az örömök kertje. Adatok a hajdúdorogi zsidó temetőről

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A szóban forgó zsidó temető kibővülve a mai napig áll. 224 sírkő" található a sírkertben, ahol 1945-ben volt utoljára temetés. A hajdúdorogi zsidó temető arculatát, sajátos varázsát, a halálon túli egyenlőségetjelképező nagyjából azonos méretű, anyagú és kivitelű sírkövek adják. Díszesebb, rangosabb, emelkedettebb hangvételű feliratok, nagyobb, elegánsabb anyagból (gránitból, márványból) készült sírkövek a nagy rabbikat, a közösség szellemi vezetőit, a törvénytudókat illették meg.

12 A temetéskor ügyeltek a sorok szabályos rendezettségére, mely nemcsak az egységes külsőt jeleníti meg, hanem utal a kultúra és a biztos vallási identitás alapjain nyugvó erőteljes, zárt közösségi életre. Minden egyes sírkő egy-egy ember életéről ad jellemző képet, megörökítve a föld egyik legkülönösebb nemzetének tagját. A földi életből való távozáskor kinyilvánítják a zsidók, hogy Isten az embert egyenrangúnak teremtette. Az elhunytat úgy helyezik a sírba, hogy arca Kelet felé nézzen. A sírkövet a halott feje fölé állítják, úgy hogy a szöveg a nyugati oldalon olvasható legyen. A kövek felső kétharmadát faragták, az alsó harmadot a földbe ágyazták, minden különösebb alapozás nélkül.

13 A sírköveken a faragott részen, mely egyúttal dekoráció is, található, látható a felirat. A kőfaragó mesterségbeli tudását minősítette a héber betű megjelenítése, formázása. Igyekeztek az elhunytról a legszükségesebb adatokat közölni: 1. Minden sírfelirat kezdő szava — Itt nyugszik vagy itt rejtőzik 2. Dicsérték az elhunyt nőt, férfit tetteiért /pl.: nő esetében - adakozó, 436