Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. általában édes és sós aprósütemények. Újabban közkedvelt a fagylalt. Italválaszték gazdag: pálinka, vodka, konyak, whisky, sör, bor, üdítők. Talán az év ünnepei közül ételekben és italokban a leggazdagabb választékot sorakoztatják fel. Szilveszter estéje az egyik olyan alkalom, amikor a lehetőségekhez mérten a nyírderzsiek szívesen elmennek éttermekbe szórakozni. Ezekben az esetekben a szilveszteri menüt már a szolgáltató kínálja. Újévi étkezéskor ana ügyeltek, hogy baromfiból készült ételeket ne fogyasszanak, sem babot. Viszont kívánatos füstölt sonkával főtt lencselevest vagy főzeléket enni, hogy gazdagok és szépek legyenek, elfogyasztják a maradék sertésből készült sült húsételeket, a kocsonyát, a töltött káposztát. Vízkereszt A komanczai vízkereszt ünnepe (január 6.) étkezési szokásaiban majdnem azonos a karácsonyi ünneppel. Jeles esemény a mai napig. Többféle elnevezése van: vodohreszcsenye, bohajavlenie hospodnie. Estéjének neve: szczedryj vecser. A templomi szertartás este 6 órakor kezdődik. Azután a „Jordán vizéhez" vonulnak ki processzióval, ahol a pap megszenteli a faluban folyó San vizét. Ezt követően egy edényben vett vízzel sietnek haza a böjti vacsora elfogyasztásához. A krajczun kalács kivételével ugyanazokat az ételeket készíti a gazdaszszony, amiket karácsony estéjére. A polaznik kalácsból többet süt, hogy minden hasznos nagyállatnak jusson belőle. A polaznik kalácsot szczendrakinak is nevezik, a szczedryj jelzőből képezve. Az is előfordul, hogy a szczendraki zsemlenagyságú kalácsokat finomabbra sütik, mint a polaznikot, mert azokat a kántálok között osztják szét, nem az állatok kapják. Vízkereszt estéjén a kenyér közvetlenül szimbolizálja az ünnep lényegét. Vacsora előtt a családfő finoman letör egy szelet kenyérből egy darabot, kiviszi az udvarra, felmutatja a természetnek a kenyérdarabot, és ilyen testhelyzetben körbejárja a lakóházat, s mondogatja: „íme az Úr itt van, itt van Szent Mária." A salánki vízkereszt viliájának neve bábin vecser. „Ekkor kifőztük a búzát, málét. Tettünk bele aszalt szilvát, megcukroztuk. Csak ezt a finom édességet ettük. Még a mai napig is ezt csinálom." Vízkereszt napján már bármit ehettek, rendszerint sertéshúsból főzött ünnepi ebédet. Jelenleg is a bábin vecser napon böjtölnek, de ma már a vízkereszt napján az ünnepi ebéd attól függ, hogy milyen napra esik. Ha hétköznapra, akkor nem fektetnek rá külön figyelmet. Nyírderzsen vízkereszt viliáján szintén böjtös ételt ettek. Másnap majd minden háznál kocsonyát reggeliztek, ebédeltek, amit előző nap már megfőztek. Ma ugyanígy cselekednek a faluban lakók. Az elköltözöttek még meg-megfőzik a kocsonyát, függetlenül attól, hogy azon a településen, ahol 409