Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Napjainkban a három faluban nagyon erőteljes a görög katolikus egyház szerepe. Ha lassan is, de fokozatosan nő híveinek száma. A helyben lakók igénylik az egyház gondoskodását a polgári élet, a kultúra szinte minden területén, sőt más vallásúak is részesülnek szolgálataikból.

4 Karácsony böjtje A lemákok lakta lengyelországi Komanczaban karácsonyt megelőző időszakot rizdwiany pistnak nevezik. A rizdwiany jelző a Rizdwo főnévből származik, ami Jézus Krisztus Születésének ruszinul (nem ukránul) Ruzdzerstwo Izusa Chrysta hangzó rövidítése. A pist az ukrán irodalmi nyelvben is használatos szó, böjtöt jelent. A latinos (deákosan mondott) advent idegenül cseng számukra. A rizdwiany pist hat hetes böjtből áll. November közepén kezdődik és december 24-vel, karácsony estéjével zárul. A rizdwiany pist időszakában böjti fokozatokat különböztetnek meg. így léteznek szigorú böjti napok, száraz böjtök és a megmaradt napok. Szigorúan böjtölnek péntekenként. Ez azt jelenti, hogy tartózkodnak a jól lakástól, és ezen a napon csak kétszer étkeznek, továbbá naplemente után már nem vesznek magukhoz ételt. A száraz böjti napokon nem fogyasztanak főtt étket. így hétfőn, szerdán és pénteken nem főznek a tűzhelyen ételt. A rizdwiany pist legfőbb étele a héjában sült burgonya, amit megsózva esznek, s ebben az időszakban majdnem mindennap megsütik. E mellett a savanyú káposztát is mindenkor ehetik. A savanyú ízűre főtt zabdara leves az un. kyselycia,

5 a savanyú káposzta alapú főtt ételek, a gyümölcs aszalványok és azokból készült főzetek, kompótok, a különféle lepények a rizdwiany pist jellegzetes ételei. A 70-es évek közepéig még tartózkodtak a tejes ételektől, a tojástól is. Növényi olajjal főztek. Húsételeket nem fogyasztottak. A 70-es években a vasárnapokat feloldották a böjt alól. Vasárnap tiszteletére húsos ételt főzhettek. A keddi és csütörtöki napokon pedig tejes ételeket és vajat ehettek. A 70-es évekig a rizdwiany pist alatt szervezték a fonókat, ahová nemcsak dolgozni gyűltek össze akár 20-30-an is egy-egy házhoz, hanem a közösségi élet megszervezésére, megerősítésére, a résztvevőket aktívan érintő szórakozásra is. Minden összejövetelt kísért valamilyen, a böjti szokásokat betartó közös étkezés. Rendszerint kemencében sült burgonyát ettek, melyet olajba mártottak és sóval hintettek meg. A szórakoztató hangulatról a maszkos alakoskodók gondoskodtak. Az alakoskodó színjátékban többek között szerepet kapott a zsidó alakja. Ez a tény a táplálkozáskultúra története szempontjából azért jelent fontos állomást, mert házaló kereskedő szerepkörét azzal bizonyította, hogy sós heringet kínált (osztogatott) a „nézőknek". A sós pácolt vagy nem pácolt hering a XVIII. századtól már a váro400