Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bárth János: Rítus és ajándék a keresztszülők és keresztgyereke kapcsolatában Székelyvarságon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Bárth János Rítus és ajándék a keresztszülő és keresztgyermeke kapcsolatában Székelyvarságon A népszokások, a hagyományos paraszti gazdálkodás és a népi társadalom kutatása során a néprajzkutató gyakran találkozik olyan ajándékok emlegetésével, amelyek hagyományok által meghatározott szokáscselekmények velejáróiként kerülnek szóba. Az ajándék kifejezés itt tágan értelmezendő. Nemcsak tárgyat, ruhát, állatot, ételt, italt jelent, hanem olyan tevékenységet, munka-jellegű cselekményt is, amelyet kötelezettségtudat serkent. A cselekmények és a hozzájuk kapcsolódó ajándékok köre olyan óriási, hogy egy röpke előadásban nem tekinthető át. A parasztközösségekben munkálkodó, interjúkat készítő néprajzkutató szinte szédül az illendő ajándékok sokféleségének hallatán. Önkéntelenül arra gondol, miként lehet ezt a sokféle tartozást, kötelezettséget észben tartani és az íratlan szabályokat hiba nélkül alkalmazni. Kétségei vannak atekintetben, hogy városi, értelmiségi észjárásával, maga alkalmas lenne-e mindazon viselkedési módok, cselekményformák, ajándékozási mértékek „írás nélküli" számon tartására, felidézésére, alkalmazására, amelyekről paraszti sorsú idős adatközlője órákon keresztül folyamatosan beszél. A szokásokhoz kötődő kötelezettségek, ajándékok óriási köréből most azt a keskeny szeletet ragadom ki, amely a keresztszülő és a keresztgyermek viszonyával kapcsolatos. A témát egy erdélyi székely közösség, az udvarhelyszéki Székelyvarság havasi tanyaközség népéletének példáján mutatom be. A XX. századi varsági felfogás szerint a megkeresztelt gyermek szülei és a keresztszülők a keresztelés során rokonokká váltak. Rokonságuk műrokonság volt, de a mindennapi életben szálai néha erősebbnek bizonyultak, mint a vérrokonságé. A koma és a komaasszony a rokoni ranglétra elején álltak. Jogaik és kötelességeik meghatározó szerepet töltöttek be a keresztgyermek életében. Keresztanyának és keresztapának legtöbbször nem vérrokont választott a kisgyermekes család. Tehát a legritkább esetben lett keresztanya a gyermek anyjának vagy apjának leánytestvére, ami más magyar tájakon és a városi életben a XX. század második felében különösen gyakorinak számított. Varságon általában az anya valamelyik barátnője, leánypajtása, nőismerőse, az apa kato371