Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. lan, hogy Pannónia szerepe az arianizmusban jelentős. Ariust ide száműzik, tehát itt feltétlenül terjed az eretnekség, aztán pedig Ursacius és Valens püspökök azok, akik II. Constantius feltétlen hívei, ezért az arianizmusnak erőszakos terjesztésétől sem riadtak vissza. De ebben a korszakban, 351—361 között, amikor ezek az események zajlanak, Pannoniában a germánságnak még nincs szerepe. A germánok szóhoz 376-tól jutottak a birodalomban és valamivel később Pannónia területén.

15 Ezért Pannónia arianizmusát a germánok tevékenységének tartani, a dolgok leegyszerűsítése. A kérdés összetett, amelynek első pontja az az ariánus eretnekség, amely teljesen független a germánoktól, és egy valóságos teológiai vita. A második pontja a germánok kereszténnyé válása, amelyben nincs teológiai kérdés, hanem hitkérdés, és a harmadik pont az arianizmusuk, amely Róma - ellenességükkel függ össze. Negyedik pontnak meg kell említeni Pannónia népeinek és a germánoknak nem igazán baráti viszonyát. Pannónia lakossága inkább szenvedett a germánok nyughatatlanságától, fosztogatásaitól, harcaitól. Ilyen körülmények között aligha képzelhető el, hogy hittérítő tevékenységük — ha egyáltalán lett volna — meghallgatásra talált volna Pannónia népei között.'

6 Amúgy a germánság nem foglalkozott hittérítéssel, tehát nem tarthatjuk valószínűnek, hogy Pannónia lakossága miattuk lett ariánus. Épp a germánok jelenléte tette igen bizonytalanná az életet a IV. század végén és az V század elején. Terüleltileg főleg Savia szenvedett, ahol egyedül Iovia püspökéről Amantiusról vélte úgy a kutatás, hogy képes volt úrrá lenni a helyzeten.

17 Erre az időszakra tehetjük a romanizált lakosság és a romanizált kereszténység bizonyos mértékű elvándorlását.

18 Ugyancsak ebben az időszakban települ le Pannónia Prímában Fritigil markomann királynő, aki orthodox püspök biztatására lett kereszténynyé. Pannoniában az V század első fele mindenképpen a megpróbáltatások időszaka. A germánok vadsága pusztított és a hunok jelenléte pedig változásokat eredményezett. A források torz képe alapján a hunokat sokan épp oly pusztító társaságnak vélhetik, mint a germánokat, amely megállapítást felületes ítélkezésnek lehet tartani.

19 A hunok keményen tudtak harcolni, de nem a pusztítás céljával, hanem a rend kialakítása érdekében. A germánok lázadnak a Római Birodalom ellen. Céljuk a bomlasztás. A hunok célja az egységes rend kialakítása, amelyben lehetséges a normális élet. Az eddigi kutatás általában az V század közepén befejezte Pannónia történetét, mintha a hunoknak való átadása az élet megszűnésével járt volna. Az V század végére és a VI. századra keltezhető objektumok és leletek, sőt a VII. századiak azonban azt tanúsítják, hogy keresztény kontinuitás van, de ennek népi hordozója nem romanizált, hanem hellenizált kultúrát mondhat magáénak, akik akár érkezhettek Attila soknemzetiségű hadával együtt, és baráti fogadtatásra találhattak a korábbi keleti lakosság leszármazottai körében. 34