Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. súlyozta, nyilván legitimációs tényezőnek tekintette, hogy fontos számukra a Város vezetőinek, s a mindenkori plébánosoknak a támogatása.

24 A rózsaíüzér társulat társadalmi súlyát és elismertségét bizonyára emelte, hogy egyházi vezetői a mindenkori plébánosok voltak. A világi közigazgatás vezetői ugyanakkor nem elsősorban társulati tagként, hanem mint kegyuraság, formáltak jogot a társulat működésének pénzügyi ellenőrzésére. A társulat tagjai, illetve a mecénások között ott vannak a legbefolyásosabb és leggazdagabb birtokosok feleségei.

25 Mecénásként évtizedekig őrzik meghatározó szerepüket. A jegyzőkönyvi adatokat összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy a helyi gazdatársadalom vezető család tagjai az első időszakban tagként szerepelnek a rózsafüzér társulatban, később inkább mecénások. E szerepüket is elsősorban feleségeik, az asszonyok révén fejtik ki. A szabadfoglalkozású értelmiségiek (ügyvédek, bírók, tanárok, orvosok, tisztviselők) azonban nem tagjai a társulatnak. Az ún. intelligencia távolmaradása a templomtól, a vallásos élettől visszatérő panasza a múlt századvégi alesperesi látogatásoknak.

26 A rózsafüzér társulat vezetősége a tagságot viszonylag homogén csoportnak tekintette. Életkori, foglalkozási alapon nem tett a tagok között különbséget, csak nemi és lakóhelyi alapon. A férfi és női csoportok megkülönböztetése azonban csak az első időszakban tűnik meghatározónak. Később jelentőségét vesztette. Rokonsági és lokális kapcsolatok a társulaton belül E társulati forma a vallásos társadalom nagy közösségét, az ún. népegyházat, az egyén számára átlátható kis közösségekre bontotta le. A rózsafüzér társulat a társadalom horizontális szervezésének két tradicionális elvét kapcsolta be a társulat szervezésbe: a vérségi kapcsolatokat és a lokalitást. A 15 fős csoportok szerveződésének alapja ugyanis elsősorban a szomszédság és a rokonság volt. Azaz egy-egy csoportban két-három család tagjai: szülők, gyermekek, egy háztartásban élő idősek vettek részt.

27 Ezek a csoportok egymással kapcsolódva egy még nagyobb keretet formálhattak. A XX. század közepére ez a szervezési alapelv fellazult. Eleinte színezte, később pedig egyértelműen felváltotta azt a nemi és generációs alapon történő szerveződés. A családi társulati keretek megszűntek, a férfiak elmaradtak, s főleg asszonyok adták a társulati tagságot. Férfiak és nők a Rózsafüzér Társulatban Az 1852-től rögzített tagösszeírások egyértelműen mutatják a kunszentmártoni Rózsafüzér Társulat elnőiesedését. 1852-ben még külön férfi (férfi 347