Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. egyén kapcsolatrendszerének részbeni vagy teljes átgondolását és újrafogalmazását kívánták meg, s jelentették egyúttal. E kapcsolaton értve az egyénnek az Istennel és az embertársaival, a jelennel, a jövővel és a múlttal való kapcsolatát, az ezekhez való viszonyát is. De mit jelent ez a nemek, az eltérő életkori csoportok, társadalmi rétegek és foglalkozási csoportokhoz tartozás vonatkozásában? Tanulmányom ezt próbálja megvizsgálni és értelmezni egyetlen XIX-XX. századi vallási társulat, az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulatának mindennapi életében.

: Az Elő Rózsafüzér kunszentmártoni társulata Kunszentmártonnak, a Magyar Alföld katolikus kisvárosának lakói 1851ben Máriaradna kegyhelyén (1920-ig Magyarország, ma Radna, Arad megye, Románia) a pünkösdi búcsún' ismerkedtek meg az élő lelki rózsafüzér ájtatosságával és társulati formájával. Ekkor határozták el a zarándoklatot vezető énekesek (Ökrös József,

4 Kiss Gergely és Józsa István), hogy azt a Boldogaszszony pártfogása alá helyezve a "Városba gyakorlásba hozzák".

5 Az ügyhöz megszerezték Trangos József apát-plébános hozzájárulását." A plébános engedélye a társulat számára a működés legitimitásának elismerését jelentette. A plébános ugyanis a klérust jelenítette meg és az egyházkormányzati hatalmat képviselte. A plébános engedélye saját, illetőleg az Egyház autoritásából fakadt, azt tovább erősítette. A támogatás mellett felügyeleti jogot is követelt magának. A plébános megbízta az egyik énekes embert, Ökrös Józsefet a társulati tagok összeírásával és kérte a névsort.

7 A társulat tagjait 1852-ben összeírták. A listát 1854-ben és 1857-ben kiegészítették és pontosították. Új névsort fektettek le 1897-ben, amikor a Társulat a fénykorát élte: 120 15-fős csoportban 1800 tagja volt. A társulat működéséről 1851 -1940 között vezettek jegyzőkönyvet. Ezek tartalmazzák a tagösszeírásokat is.

8 Rövid írásom ezen Összeírások, a társulati jegyzőkönyvek elemzésén, valamint megfigyeléseken és interjúkon alapszik. A társulat vezetői Egyházjogilag a plébánosok a társulatok vezetői. A plébános támogatta a társulati szervezést,

9 a rózsafüzér végzésére buzdította a híveket, de maga nem vett részt a társulat életében, annak belső ügyeibe nem avatkozott bele. Ő és utódjai inkább a társulat fölött „lebegtek", vitás ügyekben döntőbírák voltak.

10 Ebben változás csak egy helybeli születésű pap plébánossága" alatt következett be, aki működésének első éveiben a Rózsafüzér Társulat vezetőségi gyűlésein rendszeresen részt vett. Érvényesítette társulatvezetői jogát, magát 344