Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Korpái-medencében 6. társulati ruhát sem rendszeresítettek.'" Az Agónia Christi társulat tevékenységének intenzitása a jelek szerint változó volt. Mint láthattuk, megalakulásuk után is voltak már problémák és a század második felére újólag alábbhagyott a tagság buzgalma: 1780-ban immár 20 esztendeje nem tartottak társulati ülést és a lejárt búcsúengedélyek helyett sem kérvényeztek újakat,

124 a társulat oratóriumaként funkcionáló Halottak Kápolnájában pedig az összedőlt oltár felújításáról sem gondoskodtak. Mindez arra utalhat, hogy a társulat a század második felében fokozatosan hanyatlásnak indult. A temetési szokásokról csupán kevés adat maradt fenn. Hédervár ősi, kőfallal kerített temetője a Boldogasszony templom körül terült el.

125 Egy másik temetőt a plébániatemplom körül alakítottak ki, ám ezt 1777-ben királyi rendeletre megszüntették.

126 A temetőbe, amely csak katolikusok számára volt fenntartva, ingyen lehetett temetkezni. A sírokon kis fakeresztek állottak, előkelő emlékmű nem volt, bár emelésüket semmi sem tiltotta. Ossarium szintúgy nem volt. Egyébként rendes sírásó sem volt, mindenki azzal készíttette el a sírt, akit talált.

127 A temetések alkalmával háromszor kondították meg a harangokat: először negyed órán át mindhárom harang szólt; másodszor, amikor a testet a temetőbe vitték; és harmadszor, mikor a testet eltemették.

128 A harangozásért nem kellett fizetni.

121

' A temetési menet előtt keresztet vittek: ezt 1714-ben a plébániatemplom sekrestyéjében őrizték.

130 Forrásaink elszórt, szűkszavú adatai a fentieken kívül még néhány más jámbor szokás meglétére is fényt derítenek. A XVII. század végén 10 db agnus dei-t vettek számba a templomi felszerelések között.

131 E bizonyára viaszból készült daraboknak mindenekelőtt bajelhárító szerepük volt.

132 A házszentelés szokása is létezett, amelyért a lakók nem pénzzel, hanem ajándékkal fizettek.

133 A szertartásra Vízkeresztkor (január 6.) került sor, s elsőként az urasági kastélyt áldották meg.

134 Jegyzetek 1. László Csaba: Hédervár. Műemlékek. Budapest 1991. 1-3. 2. Prímási Levéltár, Esztergom (továbbiakban PL) Canonica Visitatio (továbbiakban CV) 1561. 140 3. Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. Sopron, 1924. 380. 4. Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. II. Budapest, 1922. LXXXI. 5. A Viczayak evangélikusok voltak, ám 1645-öt megelőzően rekatolizáltak: Payr 1924. 130., 133-134. 6. PL CV 1697. 12. Az eretnekek száma korábban több volt, ám Lévay István plébános vagy 15 főt megtérített: bizonyára ez volt az utolsó nagyobb csoport. Meglepő módon azonban az urak családjában is volt még két eretnek: talán a nejek között. 7. Hédervár, Plébánia (továbbiakban HP) História Domus (továbbiakban: HD) 1798. június 26. 320