Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. son kívül azonban egyéb eszközt vagy büntetést nem alkalmaztak a távolmaradókkal szemben.

101 Magán a processzión a nép kereszttel és zászlókkal, párosával, a férfiak a nőktől elkülönítve a plébános nyomában vonultak fel, a legillendőbb rendben.

102 A körmeneti zászlókról valamelyest több információnk van, bár ezek egyenetlenül oszlanak el a vizsgált intervallumban. A XVII. század végén négy darabot foglaltak lajstromba, melyeknek oldalait képek díszítették: feszület és Mihály arkangyal, Szent Katalin és Mihály arkangyal, Szent Péter és Szent Pál, illetve feszület.

103 Az utóbbi szövete zöld színű volt s ez alkalmasint azonos azzal a kisebb zászlóval, amelyet 1714-ben is említenek: ekkor a feszület mellett Szent Katalin képe volt látható rajta. Ezen kívül ekkor már csak egy nagyobb, vörös színű zászlót vettek számba, amelyre a feszület és Mária képe került.

104 Újabb adatokkal már csak a század végéről rendelkezünk: 1796. május 26-án részint özvegy Tóth Imréné Csobőr Katalin kegyes hagyományából, részint mások kegyes segítségével két, vörös és fehér zászló készült. Az egyiken Szent Imre és Szent Katalin, a másikon Szent Vendel és Szent Flórián képmása kapott helyet.

105 Az oltáriszentség felett baldachint feszítettek ki, melyet négy rúdon hordoztak.

10

" A menetek fényét emelhették a különböző színes üveg gyertyatartók valamint a fából készített fáklyatartók.

107 Hédervár vallásos életében fontos szerepet játszott az a confraternités, amely „az Halállal tusakodó Christus Jesusnak, és az О Ott méllséges Sebeinek tiszteletére emeltetett fői az boldog Kimúlásért" s amelyet később csak Agónia Christi társulatként emlegettek.

108 Létrejöttének pontos idejére és körülményeire vonatkozó adataink némileg ellentmondásosak. A vizitációs jegyzőkönyvek szerint Viczay Teréz 1695-ben, a Halottak Kápolnájában alapította.

109 Az engedélyező bullát XII. Ince pápa állította ki és 1700. január 18án fogadta el Balassa Pál általános helynök. A hédervári plébánián őrzött iratok szerint viszont valamelyest korábban, 1690 táján alapították: a belépők számára kiállított tagsági cédulák közül a legkorábbiak 1692-ből valók."

0 Ebben az esetben az alapító személyét Lévay István plébánosban kereshetjük, aki élénk kultuszszervező tevékenységet fejtett ki hivatali évei alatt. A két adat azonban nem zárja ki egymást: a 90-es évek elején Lévay vagy mások buzgóságából létrejött társulat Viczay Teréz támogatásával nyert hivatalos elismerést és formát. Talán ezekre az eseményekre vonatkozik az 1714-es jegyzőkönyv azon tudósítása, miszerint a confraternitás létrejötte után hamarosan a megszűnés határára került, ám a plébános és a megmaradt, nemkülönben az előkelő tagok kegyes és okos buzgósága révén új életre kelt.

1

" Ám működése a későbbiekben sem volt teljesen az előírásoknak megfelelő. 1780-ban a vizitátorok úgy találták, hogy a testvérület — amely egyébként mind helyben, mind a környékben jó hírnévnek örvendett — a fennálló kere378