Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott
Népi voí/ósossóg a Kárpát-medencében 6. Kápolnájában felállított Szentsírhoz 70 vonult, ahol a plébános elvégezte a Rituali Romanorumban előírt szertartásokat. Ennek során az oltári szentséget kiemelte a Szentsírból s a néppel együtt a kápolnát a templommal összekötő kiskapun át a Szent Mihály templom főoltárához vonult. Itt hangzottak el azután a rítus befejező, Krisztus feltámadását hirdető, egymás után háromszor elénekelt szavai: Pax vobis ego sum. Erre válaszul az iskolamester az ekkor szokásos magyar nyelvű éneket énekelte el. Az ünnepség fényét emelte, hogy azon jelen volt a grófi család is háznépével, valamint felvonultak a céhek is zászlóik alatt. A plébániatemplomból a körmenet — mint már említettük — a Várkápolnába vonult: 1783-ban Esterházy Antal Hédervárott állomásozó gyalogezredének 12, színes egyenruhába öltözött katonája adott díszkíséretet az oltáriszentségnek. A kastély keleti oldalához érve áldásosztás következett, majd a szentséget éjszakára a kápolna tabernákulurnában helyezték el. A körmenet egyéb felszereléseit (ruhákat illetve a zászlókat) pedig a sekrestyében rakták le. Másnap, régi szokás szerint 9 órakor a harangok kétszeri megkondítása hívta Hédervár népét a kastélyhoz, ahol a kápolnánál gyülekeztek. A szentséget körmenetileg vitték vissza a plébániatemplomba, amelynek során a kastély előtti téren (forum) illetve a templomban áldást osztottak. 71 A második szentségi processziót az egyházi előírásoknak megfelelően Krisztus testének ünnepén, Űrnapján tartották 72 : a körmenet ekkor az utcákon át vonult az előzetesen felállított négy szabadtéri oltárhoz, kényszerítő szükség esetén pedig a külső — azaz a Boldogasszony — templomhoz. 73 A Diarium révén az 1782-es esztendőből az útvonalat is pontosan rekonstruálhatjuk. A plébániatemplomban tartott énekes mise után a processzió a plébánia főkapujához, az Angyal Mihály háza előtt lévő oltárhoz vonult. A második oltárt a provisor, Andrássy János háza előtt állították fel, ahonnan a menet a kastély nagy lépcsőjénél elhelyezett oltárhoz vonult, hogy azután visszatérjen a plébániatemplomhoz. A negyedik oltárt itt, a templom kapuja előtt vagy Angyal András háza előtt állították fel. 74 A következő esztendőből csupán a második oltár helyét ismerjük: ezt a nagy Flórián-szobornál, a kastély előtti téren alakították ki. 75 Az oltárokat oltárterítőkkel (supellectile) és szobrokkal ékesítették, amelyeket részben a templomból, részben máshonnan hoztak. 76 Az oltárok helyének kiválasztásában az égtájak kötelező figyelembevétele mellett úgy tűnik, hogy a társadalmi hierarchiából eredő presztízsszempontok is szerepet játszottak. Az iménti névsorban ugyanis Hédervár társadalmának vezető rétege jelenik meg. Egyrészt maga a földesúr, és uradalmának vezető tisztviselője a provisor. Másrészt a mezőváros polgárainak egyik tekintélyes tagja, Angyal Mihály, aki nemes ember volt, 1786-ban a mezőváros bíráját segítő négy esküdt egyike, 77 1780-ban pedig — ekkor 55 éves — egyházfi. 78 Az úrnapi körmeneten a grófi család is részt vett egész háznépével és ura375
