Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Mód László: Céhes ellentétek Szentesen a XIX. század első felében

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. tagok közötti feszültség, azaz a zászló körüli vita a vallási ellentétek egyik sajátos megnyilvánulási formájának tekinthető. A konfliktusok forrását elsősorban az jelentette, hogy a céhzászló ebben az időszakban már egyértelműen a katolikus vallásgyakorlathoz kapcsolódott szorosan. Éppen ezért a protestáns céhtagok nem egyeztek bele az óriási költségekkel járó céhzászló elkészítésébe. Láthattuk, hogy az ún. zászlós-per majdnem egy évtizedig elhúzódott, a korabeli jogszolgáltatás szinte minden szintjét megjárta. Az alperesek több alkalommal megfellebbezték az ítéletet, de a felsőbb hatóságok nem változtattak döntésükön. így kénytelenek voltak anyagi támogatással hozzájárulni a céhzászló elkészítéséhez. Jegyzetek !. Kis Bálint: Л Békés-Bánáti Református Egyházmegye története (1836). Szeged Békéscsaba, 1992. 281. 2. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára ( a továbbiakban: CsML SzF) IX. 12. Testületek. Kerékgyártó céh iratai, (a továbbiakban: Kerékgy. ir.) 3. CsML SzF IX. 14. Szabó céh iratai. 4. CsML SzF IV. A. 2

1. a. II. Csongrád Vármegye Törvényszékének iratai. Polgári peres iratok, (a továbbiakban: Polg. Per. ir.) 1815-1820. 5. Kecskeméten a XVIII. században a katolikus és a protestáns iparosok közötti nézeteltérések leginkább a legények mesterré válásának kérdésében, a céhkiváltságban megszabott vallási jellegű kiadások elosztásában, valamint az artikulusokban meghatározott vallásgyakorlásban jelentkeztek. Szabó Zoltán: Különböző vallású céhtagok közötti viták Kecskeméten a XVIII. században. Cumania 8. 1984. 148. 6. Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon ( 16861848). Budapest, 1967. 118-119. 7. U.o. 1967. 120. 8. Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhes jelvényes emlékek. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1971.127-129 9. Eperjessy Géza i.m. 13-14. 10. U.o. 16. 11. U.o. 26. 12. U.o. 109. 13. U.o. 106-109.. 14. U.o. 101, 105, 110. 15. Pozsár István : A csongrádmegyei céhek története. Csongrád, 1912. 103. 16. Eperjessy Géza i.m. 70-71. 17. Labádi Lajos: Szentes város vázlatos története a XI. századtól 1914-ig. In: Szentes helyismereti kézikönyve (szerk: Kis-Rácz Antalné-Labádi Lajos-Vörös Gabriella) I. Szentes, 2000. 124-125. Szűcs Judit: Reformátusok és katolikusok Szentesen. Vallási Néprajz 5. 1991.255-271. 18. Labádi Lajos i.m. 129. 19. Barta László-Páhi Ferenc: Szentes utcanevei. Csongrád Megyei Füzetek. 12. Szeged, 1980. 10-12. 20. A megyei törvényszék 1823. április 19-én azt a határozatot hozta, hogy a katolikus céhtagoknak saját költségükön kell a zászlót elkészíteniük: „...az Alperes evangélikus mester emberek a' közönséges Czéh Ládákból sem a' Római Catholikus mester ember Társaik 290