Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Ács Anna: Kálomisták, lutheránusok és pápisták együttélése Noszlopon a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 3. Bartza Pál: Jegyzés a' Noszlopi Eklésiáról 1808. Dunántúli Református Egyházkerület Kézirattár 0. 970. A tanulmány írásához ez a kéziratos forrás szolgáltatta a legfontosabb, sok apró részletre is kitérő adatokat. 4. Bartza P. i. m. Jegyzés: "Mely időben reformálódhatott Noszlop Helység, arra bizonyságos dátumunk nincsen; hanem úgy vélekedhetünk: hogy ezen Helységben is, ama nagy emlékezetű Török Bálintnak abban az időben a Pápai és Tatai Domíniumok Földes Urának és ezen a részen az igaz Isteni tisztelet Helyreállítójának kegyes iparkodása által." és Tóth E. i. m. 64. 5. Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében ( 1520-napjainkig) In: Tanulmányok Pápa történetéből szerk: Kubinyi A. Pápa 1994. (599-644) 600. és Fabinyi Tibor: Az evangélikusok Pápán. U. ott (579-598) 580-582. 6. Tóth E. i. m. 64. 7. S Lackovils Emőke: A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei múzeumának műtárgyai. In: Kövy Zs. szerk. A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Pápa, 1987.(109-124) 114. 8. Fabiny T. i. m. 586. 9. Tóth E. i. m. 64. és Görög Ernő: A veszprémi evangélikus egyházmegye története. Pápa, 1926.20. 10. Görög E. i. m. 57. 11. Bartza P. i. m. 1808 és Tóth E. i. m. 64-65. 12. Ács Anna: Noszlop. Száz Magyar Falu Könyvesháza Budapest, 2001. 55-56. 13. História Domus. Noszlopi Katolikus Egyházközség és Bartza P. i. m. 1808. "Ennek idejéig (1749-ig a Catolikusok a Reformátusokhoz jártak Isteni tisztelet végett, mivel kevesen is voltak; de már mert M. Gróf Esterházy Károly számukat minden módon, még némely Református Jobbágyinak tömlöcbe való vettetésekkel is szaporítani kezdette..." 14. Görög E. i. m. 57. 15. Gyulafirátóton kicsit korábban, 1750-ben szinte ugyanezzel a "koreográfiával" ment végbe a folyamat. Szőllősi M. i. m. 279-280. 16. Bartza Pál 1762. évi "tanúbizonyság" alapján örökítette meg Gróf Esterházy lesben álló embereinek kijátszását. Bartza P. i. m. 1808. 17. Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a XVIII. századi Magyarországon. (Az uradalmak építészete) Művészettörténeti Füzetek 15. Budapest, 1983. 24, 80, 115. 18. A noszlopi plébánia egyházlátogatási jegyzőkönyve. 1779. Nov. 30. Hívek és kötelességek. A filiákban: Salamonban 198. Orosziban 117, Bogdánban 4, Pölöskén 6 gyónóképest tartottak számon. 19. Magyarország történeti helységtára. Veszprém megye ( 17731808) szerk: Szankóné dr. Sin A. Budapest, 1994.64-65. 284