Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tóth G. Péter: A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX–XX. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. hamisítványnak" nevezte. 1972-ben Borsa Gedeon támadta meg azt írván: „...két dokumentum, amelyet Fehér állítólag a »Kassai Kódex« hátsó kötéséből áztatott ki, egyedi dokumentum, és azokat már jóval 1944 előtt reprodukcióban közreadták. Fehér állításait nem tudta bizonyítani, mivel a Budapesten hagyott Hoffman-féle kézirat 1945-ben — szerinte az orosz csapatok miatt — eltűnt, a kassai Boross-féle fényképek pedig nem kerültek elő a fényképész hagyatékából. 1974-ben jeles tudósok foglalkoztak a kódex tartalmával, bár kételyeiket nem hallgatták el, hamarosan azonban teljesen diszkreditálták mind a Kassai Kódexet, mind Fehér Mátyás Jenőt." Bakay Kornél szerint Fehér munkáját az agyonhallgatással kívánták és kívánják eltüntetni. Vagyis feltételezi, hogy a Katolikus Egyház történetének eddig „titkos" és sötét foltját megíró Feliért az egyház éppúgy kezeli, mint akikről ír. A levéltárból feltárulkozó titok így okozza vesztét egy nagyreményű történésznek. Fehér M. az egyház és a tudományos világ összeesküvésének áldozata lesz. Bakay szerint Fehér 1968-as könyvének 2000. évi újrakiadása talán megbolydíthatja a magyar inkvizíció hiteles története felett őrködő egyházi tekintélyeket is, ugyanis „a magyar ősi hitvilág és az eretnekség elnyomására törekvő inkvizíció, a nemzettesttől idegen elemek kezében, jelentős károkat okozott a magyarságnak"." Fehér M. Jenő, a kimásolt latin szövegek közlése helyett „megszállottan" támadott. Miként a sumér-magyar vagy az inka-magyar rokonság hívei, ő is a nemzeti identitás sérülékenységére hivatkozott. A kritikusokat vagy az ellenvéleménnyel élőket egyszerűen a magyarság elárulásával vádolta. Mindennek következményeként a tudományos közélet centrumából hamar a peremre szorult. (Zárójelben hozzátehetjük, annak ellenére, hogy a hazai tudós társadalom „kiközösítette", Fehér M. könyve beváltotta Bakay reményeit. A neosámán mozgalmakra

12 termékenyítőleg hatott.)" Fehér és fekete: az Ősmagyar Táltos Egyház „Boldog vagyok, hogy a Táltos a tanítványokkal sikerült Csipke Rózsikát életre keltenünk, több száz éves álmából! " (Kovács András Táltos) Tudod-e hogy, a középkori inkvizíciós jegyzőkönyvek szerint, a táltosokat egyetlen ízben sem találta bűnösnek, sőt azt írják róluk: „... a hit ellen nem vétettek"? — kezdődik egy általános iskolásoknak szánt tankönyv a magyarok ős vall ásat bemutató fejezete. E hitben szilárd „közösség" feltámasztására vállalkozott az 1998. január 1én alakult Ősmagyar Táltos Egyház, mely ezt megelőzően, mint Táltos Egyesület működött 1994-től. Az alapító Kovács András Táltos szerint „a 236