Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jároli József: A gyulai plébánia XX. század eleji kéziratos szertartásrendje mint a szakrális néprajzi kutatások forrása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Nem tudták azonban templomuk felépülése után sem elérni, hogy önálló plébániájuk legyen. Vallásos életük színtere, noha közösen használták az Anyatemplomot, mégis nagyobbrészt a kápolna, majd a Szent József-templom volt. (A német Rózsafüzér társulat is inkább házaknál jött össze, mint a plébániatemplomban, még a saját templomuk felépítése után is.) Gyula egykori fogadalmi ünnepének ihletéséből épült a XVIII. századi Szentháromság kápolna, a mai Kossuth téren. A két templom és a kápolna mellett miséztek a kórházi kápolnában, az árvaházban, majd a József Szanatóriumban is, ahol az Annunciáta nővérek látták el a betegek gondozását. A halottak napján a templomokban bemutatott szentmiséken kívül volt mise a három temető (Szentháromság, Szent Kereszt, Szent József) kápolnáiban is. Mindkét templomnak más-más időpontban voltak a búcsúi, amelyek a környékbeli katolikus közösségek szakrális hagyományait is alakították. A városban tehát három templom és több misézőhely is működött a szertartásrend keletkezése és használata idején. A szertartásrend bejegyzéseinek végén az összeállító plébános pontosan számbavette a saját és a beosztott káplánok teendőit, a papság közti munka- és feladatmegosztást. A plébános mellett még két káplán működött, akik az Anyatemplom és a többi misézőhely szolgálatát látták el. A magyar káplán az Anyatemplomban mondott szentmise mellett, ugyanott végezte a vasárnap délutáni vecsernyét, az árvaházban és a Szentháromság kápolnában misézett, tartotta a litániákat, temetett. A másik a catecheta káplán, aki a kórházi kápolnában misézett minden reggel, vasárnap a déli misét mondta az Anyatemplomban, vasár- és ünnepnap a kórházban tartott litániát, ezek előestéjén az Anyatemplomban. Amint a hivatala nevéből is látszik, elsősorban ő végezte a hitoktatást is. Egyéb feladataikat az egyházi évre vonatkozó bejegyzések rögzítik. A németvárosi templomban a német káplán szolgált, az ő feladatait nem részletezi a szertartásrend. A mindenkori német káplánnak németül jól beszélő, a hívek lelki gondozását anyanyelvükön végezni tudó lelkészt helyezett a megyéspüspök Gyulára. A Szent József-templom plébániatemplomként funkcionált, a gyulai németek többszöri kísérlet után sem tudták elérni, hogy templomuk önálló plébániatemplommá váljon. (A németség önmagában nem tudta volna eltartani az önálló plébániát, az Anyatemplom kegyuraságát ellátó Wenckheim, majd Almásy családnak nem volt érdeke a különválást támogatni.) A német káplán feladatait a liturgiával kapcsolatban, a megfelelő helyen részletezi a szertartásrend, hiszen a két templom között e téren is rendszeres kapcsolat volt. A szertartásrend alaposan összeállított instrukció gyűjtemény, amelybe az egyházi év menetét követve kerültek be tehát a bejegyzések. Ha a korabeli 206