Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Lábadi Károly: Erkölcsi és vallási élet a XIX. századi Drávaszögben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Lábadi Károly Erkölcsi és vallási élet a XIX. századi Drávaszögben Mind а katolikus, mind a magyar református egyház az egyházlátogatás intézménye, a canonica visitatio révén igyekezett adatokat gyűjteni az egyházközségek hitbéli, erkölcsi életéről. Ellenőrzés céljából adatokat kért az önigazgatású, presbitériumok által irányított eklézsiák anyagi helyzetéről, vagyoni állapotáról, továbbá az általuk működtetett iskolákról. A református egyházban a canonica visitatio szabályainak kialakulásában az 1574-ben, a Drávaszögben, Hercegszöllősön tartott kánonalkotó zsinat határozatai

1 és Geleji Katona István erdélyi püspök nevezetes 88. kánonának előírásai játszottak fontos szerepet, azok előírásai szerint tartották meg a vizitációkat. Az egyházkerületi látogatásokat a felettes egyházi hatóság, a püspök, a szuperintendens végezte. Tőle függetlenül, rövidebb időszakonként sorra kerülő ellenőrzéseket az esperesek is tartottak. A magyar protestantizmus egyik szülőszobájának számító Drávaszög a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozott. A XIX. században két nevezetes püspöki vizitációra is sor került. Első alkalommal az alsó-baranyai eklézsiákat Báthory Gábor püspök látogatta végig 1817-ben. Személyesen győződött meg az egyházkerületéhez tartozó gyülekezetek hit- és vallásbeli, erkölcsi, valamint iskolai állapotáról. Benyomásait, a helyszínen összegyűjtött tapasztalatokat a canonica visitatiós jegyzőkönyvek őrizték meg. Mielőtt nagyszabású körútját megkezdte volna, a lelkészekhez írásbeli válaszadás céljából tíz témakör köré csoportosított kérdéseket juttatott el. Az 58 alkérdésre bontott fejezetek kiterjedtek az eklézsiák történetére, helybéli igazgatására, a karitatívumokra, azaz az alamizsnákra, a lelkipásztor személyére, az oskolákra, a bábák ténykedésére, a temetők állapotára, a harangozó személyére, az eklézsia vagyoni állapotára, az eklézsiák által eltartott szegényekre, valamint tájékozótatást kért a filiális eklézsiákról. A második témakör érdeklődött az erkölcsi állapotokról. Azt szerette volna megtudni, hogy a korban általánosan jónak, helyesnek tekintett szokásoktól, magatartási és cselekvési formáktól milyen mértékű az eltérés. A közösségi élet szempontjából döntő jelentőségű tárgykörre harmadik kérdése irányult: „Mit szokott tselekedni a Presbyterialis Gyűlés a Czégéres vétekbe élőkkel, a versengő és egymástól külön lakó Házasokkal, a Közönséges Isteni tiszteletet nem gyakorlókkal, a harag-tartókkal. Vágynak e most ilyenek az Ekklésiában?" Az erkölcsi anomáliák közül első helyen a cégéres 183