Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szigeti Jenő: A protestáns népi vallásosság XIX. századi válsága

Népi vo/lósossóg a Kárpát-medencében 6. ve. Bakancsuk hegye sem érte a földet, ha Krisztusok akarnak lenni, hát legyenek Krisztusok. Egynémely frontszakaszon ellenséges lövészárokból célba lőttek rájuk, de csak addig, amíg el nem tiltották fölötteseik. Mert hiszen akit így büntettek, az nem ellenség, bármit követett is el, a katona pedig nem hóhér. Vita is keletkezett ebből. Amikor ugyanis megfigyelték, hogy a kikötöttek éhcn-szomjan pusztulnak el, felvetődött a kérdés, nem lenne-e jobb a kegyelemlövést megadni nekik. Néhol így döntöttek, máshol amúgy, hadd lássa az ellenség saját hadvezetőségének embertelenségét. De ez a módszer sem tartott sokáig. A járőrök éjjel leoldották a nazarénusokat, megetették megitatták, azután kiadták a jelszót, uzsgyi amerre látsz, Lógás-ucca 10-be! Persze két front között nehéz lett volna a szökés. De a legtöbb nazarénus nem szökni akart, hanem példát mutatni. Azután még vizsgálat is indult, ki oldotta le a bitang nazarénust. Ez pedig újabb aktacsomót, nyomozást, törvényszéki eljárást jelentett. .. Ekkor újabb módszerhez folyamodott a hadvezetőség. Ha a bitang nazarénus nem akar fegyvert fogni, hát jó, ne fogjon. De ott kell maradnia a szakasznál, és fegyvertelenül kell támadásra, rohamra mennie. Ezt azok szívesen meg is tették. Hiszen így mutattak példát leginkább. És volt, aki sértetlenül került ki a pergőtűzből, szuronyrohamból, bizonyítva, hogy aki nem fog fegyvert, nem vész el fegyver által."

34 A háború volt a válság mélypontja. Jegyzetek 1. Merton, Ambrose álnéven: Folklore. The Athenaeum. 1846. Aug. 22. No. 982. pg. 862863. Újra kiadva: Dudens, Alan: The Studí of Folklore... Englewood Cliff. 1965. 4-6. 2. Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje. Budapest, 1964. 1952. 3. Lükő Gábor: A magyar népdalszövegek régi stílusa. Néprajzi Értesítő. 39. (1957) 5-48. — Kodály Zoltán-Vargyas Lajos: A magyar népzene. 6. Budapest 1971. — Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk Budapest 1977. 4. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I. Budapest 1976. 15-16. stb. 5. Martin György: Az új magyar tánc stílusjegyei és kialakulása. Ethnographia. 88 (1997.) 6. 31-48. 6. Esze Tamás: A magyar református kegyesség múltja. Református Egyház 1957. 8. 178181. 7. Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből. Pannonhalma. 1993. Szent Gellért Hittudományi Főiskola. 8. Révész Imre: Az egyháztörténelem alapvonalai. Debrecen, 1936. 179-180. 9. Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Budapest 1939. — Mályusz Elemér: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Budapest 1940. — Rövid összefoglalás: Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. 15211945 Budapest, 1985. 149-151. 9/a. Meszlényi Antal: A jozefinizmus Magyarországon 1780-1846. Budapest 1935. — Rövid összefoglalás: Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. Budapest 1985. 398-414. 10. Kosa László: Hétszilvafás nemesek a protestáns egyházakban Confessio 1991. 4. 30-39. 11. Szakáll Lajosról: - Rubinyi Mózes: Sárosi Gyula levele Szakái Lajoshoz, in. Kardos Albert