Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jakab Réka: Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén

Népi valfósosság a Kárpát-medencében 6. bágyok szabad vallásgyakorlatát állították helyébe. A protestánsoktól a megelőző időszakban elvett templomok ügyét a többségi elv alapján rendezték. 5. Bíró Sándor - Bucsay Mihály - Tóth Endre — Varga Zoltán: A magyar református egyház története. Budapest, 1949. 131. 6. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégebbi egyházlátogatásai (1554-1760). Veszprém, 1947. 7. A veszprémi egyházmegye 1732/33-as összeírásában a veszprémi esperesség területén, Veszprém város nélkül 52 helységben csupán 486 katolikus lelket írtak össze. Számos helységben többségben éltek a protestánsok, főleg reformátusok és majdnem mindenütt volt lelkipásztoruk és iskolamesterük. Felsőörsön ekkor mindössze 10 katolikus vallású lakost írtak össze. Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége. Veszprém, 1949. 44. 8. Veszprémi Érseki Levéltár (VÉL): Acta religionaria (1691-1794): Archidiaconatus Vespremiensis (1717-1793), Fasc. III. No. 42/2 9. Bedy V. i. m. 92. 10. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/5. 11. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/1 12. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/5. 13. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/3. 14. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/4. 15. VÉL Acta religionaria. Fasc. III. No. 42/1. 16. Thury Etele: A dunántúli református egyházkerület története I—II. Pozsony, 1998. I. 198. 17. Thury E.i. m. I. 261., 279., 296., 352., 381. 18. Thury E. i. m. I. 296 19. Thury E. i. m. I. 352., 354. 20. Thury E. i. m. II. 25. 21. Thury E. i. m. II. 257-258., 282. 22. "A töröknek Bécs alá lett felmenetele előtt ennéhány esztendőkkel az tatár is kiütvén ezen deutralis és több Balaton mellyéki helységekre rabolni, amigh ezen pogán elfoglalván az helységeket, azokon által takarodott, igenis elfutottak az alsóörsi lakosok, némelyek Veszprém vármegyében Balatonfőkajárra, s némelyek Felsőörsre, mindenütt keréttése levén a templomoknak, azokon rekeszkedtenek, de mihelest általment az ellenségh ezen helységeken, tüstént visszaszállottanak mind praedikátorokkal együtt". A tanú "sohasem hallotta az réghi öregektűi, annyival inkább magha nem érte, hogy ezen alsó és fölsőeörsi helységek pusztulást szenvedtenek volna." Idézi Lichtneckert András (szerk.): Alsóörs története. Veszprém, 1996. 124-125. 23. Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Veszprém, 1934. 241. 24. Zsilinszky Mihály református történetíró így jellemzi Padányit: "Bíró különben közönséges tehetségű ember volt, azonban egyháza iránt való odaadó ragaszkodása, engesztelhetetlen, minden alkut kizáró rideg álláspontja, rettenthetetlen energiája és szívóssága kiemelte a középszerűségek sorából. [...] Veszprémben az erős magyar kálvinista nemesség közepette kétszeres erővel támadt fel lelkében a harc és versengés ösztöne." Zsilinszky Mihály — Farkas József— Kovács Sándor — Pokoly József: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest, 1907. 364. 7 73