Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

Népi vo//ósossóg о Kárpát-medencében 6. feleségeknek és domcsticájok, az aetatis ratiot observálva."" (1767, Telek) Cófalván 1797-ből fennmaradt a templomi üléshelyek felosztásáról szóló jegyzőkönyv, melyben ugyancsak külön üléshelyeket különítenek el a katonai jogállás alatt lévő személyeknek.'

8 Kinek hány helye lehet Igen hosszú vita tárgya, a XVIII. századtól kezdik igazán szabályozni, mikor már a templom egyre szűkül, egyre kevesebb ember fér be az előző század birtokviszonyainak megfelelően és a népességnövekedés alakulása révén. A katolikus egyház már a XVII. század elejétől tiltja a templomi helyek halmozását. Gyergyószentmiklóson 1643-ban az egyházlátogatás továbbra is fenntartja, hogy "... egy embernek két széket nem lehet birni"

19

. A református egyház a nagyobb kepe ellenében még megtűri a XVII. században több templomi helynek egy személy, vagy család birtokában való koncentrálását. Erről tanúskodnak a XVII. századi és a XVIII. század elejéről fennmaradt nemesi végrendeletek, amelyek egy család birtokában lévő akár több tíz ülő és/vagy álló helyről is megemlékeznek. A patrónusok számára, akik a megszokottnál nagyobb kepét fizetnek, nem gördít akadályt az egyház több hely birtoklása elé. Utóbbi esetet Zabolán így szabályozza a vizitáció: „...valaki edgynél többet akar birni, kertet is ahoz képest tartson, mindenik parochialis ház kőrnyűl a' templom szükségire való contributio is az szerént légyen, valaki edgynél többet akar birni, az helynek száma szerint többet is contribuállyon, senkinek, pretentioja szerent való igasságának nem prejudikálván." A tiltó intézkedések a XVIII. századtól kezdődően jelennek meg. Továbbra is fenntartja az egyház a nagyobb kepe befizetése ellenében a nemesség templomon belőli előjogait, a közszékelyeket viszont arra szólítja fel hogy a társadalmi rangjukhoz képest kijelölt helyekre üljenek. Az 1714. évi bodoki püspöki vizitáció meghagyja, hogy „A templomban, a kinek széki hol s melyik classisban vagyon, abban a classisban, a ki elébb bémégyen a falig, vagy belső végig üljön, úgy a többi is rendre egymás után, hogy az isteni szolgálatban egymást meg ne háborítsák."

40 A sepsibesenyői vizitáció 1746 február 3-án azonban már tiltóan szól a több ülés tartásról, annál is inkább, hogy sok gond van az itteni templommal: „...Hogy ha pediglen a Sz[ent] Visitatio determinatioja szerint birják közzül a templomot [senki] semmi helyhez proprietast nem pretendalván, de ellenben mind nemesi, mind lofü és jobbágy rendek magok characterek és aetasok szerint üljenek a Székekbe egymás után sub poena in Constitutionen! speeificatafl.50. ..."

4

' 156