Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Horváth József: Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. meg halálozott édes Annyáért, és énnékem is midőn halálom lészen, én éretem is méglen Sebestyén fiam életben lészen minden Esztendőben Két Őregh Szent Misét Szolgáltottassan." Ezt a rendelését azután öt évvel később tett újabb testamentumában ismét megerősítette.

45 Bár átnyúlik néhány évvel a következő évszázadba, nem érdektelen talán megemlítenem Kováts Judith 1805-ben Szentkirályszabadján tett végrendeletét,

46 mely több értékes hagyományt tartalmaz jelen témánk szempontjából is. „A Szent Király Szabadjai Helvetica Confession levő Szent Eklesia Számára és most epittendő Oskola Szükségére" 30 forintot rendel; emellett a debreceni, a pataki és a pápai kollégiumoknak egyaránt 10-10 forintot testál — azaz együttesen 60 forintot hagy ilyen célokra. Az utóbbiak közül a két távolabbi kollégium említése különösen érdekes, hiszen valamilyen kapcsolatot feltételezhetünk; de a közelebbi iskolákra való falusi végrendeletbeli hagyományozás sem mondható gyakorinak még ekkortájt sem: a rendelések számát tekintve hasonlóan gazdag — igaz, jelentősebb összegekről rendelkező — testamentumot mindössze egyet találtam eddig, a rábaközi Jobaházán lakozó Németh János 1804-ben kelt végintézkedését.

47 A városi testamentumok falusi adalékairól Több esetben találunk példát arra is, hogy városon testáló személyek falusi eklézsiák számára is tesznek kegyes hagyományokat; érdemes ezekről is szót ejtenünk, hiszen a vallás gyakorlásával kapcsolatosan érdekes adatokat rejtegetnek. Néha a hagyományok nagyobb száma érdemel figyelmet; máskor a „szövegkörnyezetből" tudunk meg fontos apró részleteket. Témánk szempontjából talán a legérdekesebb Tamási István 1768. augusztus 14-én kelt végrendelete, melyről „lemaradt" annak keletkezési helye, tartalma alapján azonban nagy valószínűséggel veszprémi testamentumnak mondhatjuk. Ezen testáló nem kevesebb, mint 100 forintot hagyott kegyes célokra, ami már önmagában is figyelemre méltó; még érdekesebb azonban, hogy ezt az összeget — kihangsúlyozva: „Isten dicsőségére" — tíz református eklézsia között rendeli egyenlő arányban elosztani! így 10-10 forint jutott a bőkezű adományból Füred, Szentkirály szabadj a, Vörösberény, Kádárta, Rátót, Vilonya, Vámos, Berhida, Magyarbarnag, ill. Nagyvázsony református templomának támogatására. Mindezeken túl Tamási István — aki egyébként ,,a' kedvetlen Öregségnek idejét Istenem kegyelméből el érvén" szánta rá magát, hogy veszprémi házáról, arácsi szőlőjéről, Kenésén lévő egy hold földjéről, valamint egyéb javairól testáljon — intézkedett arról is, hogy ha rendelkezéseinek végrehajtása után valami vagyona még fennmaradna, úgy az két részre osztassék: ,,a' Nemes Debreczeni Oskolában tanuló Árva Gyermekek részére", ill. „ezen Veßprimi Helvetica Confession lévőknek Árva Ekklesiájára".

48 E végrendelet tehát mindenképpen készítőjének 141