Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Horváth József: Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Ráth Károly győri főlevéltárnok pl. már 1860-ban közzétette Zsebeházi Miklós 1608-ban, a Sopron megyei Németiben készült utolsó rendelését.

6 Magam az utóbbi évtized során több ízben is kísérletet tettem a falusi testamentumok értékeinek bemutatására. Előbb három kistelepülés XVI1. századból fennmaradt végrendeleteit dolgoztam fel: a hat darab káptalanvisi (Sopron m.) forrást önálló dolgozatban elemeztem, a négy nyúli testamentumot a győri források nyúli vonatkozású adalékaival együtt foglaltam tanulmányba, míg a Pannonhalmi Levéltárban őrzött négy kajári (Győr m.) végrendelet adatait a monostorkörnyék falvainak XVII. századi mindennapjaival foglalkozó nagyobb áttekintésembe építettem be

7 — mindhárom forráscsoport számos értékes adalékkal szolgált a népi vallásosság kutatásához is. Majd egy nagyobb előadásban

8 a XVII-XV1I1. századi falusi végrendeletek formai és tartalmi sajátosságait igyekeztem vázlatosan bemutatni; legutóbb pedig e források temetkezési szokásokkal" kapcsolatos adalékait gyűjtöttem össze." Közben a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában fellelt ezernyi XVII. századi testamentumból sikerült 350 darabot teljes szövegével közzétennem: ezeknek egytizede falun készült, és döntő többségük valóban falun élő testálok utolsó rendeléseit tartalmazza.

10 A Soproni Levéltár gazdag anyagából is napvilágot látott nemrégiben egy önálló kötetben félszáz XVII. századi falusi testamentum" — így ma már száznál több falun kelt végakarat áll nyomtatásban is a kutatók szélesebb körének rendelkezésére. A Veszprém megyei végrendelet-forrásközléseket, ill. feldolgozásokat áttekintve lényegesen kevesebb adattal szolgálhatok; annak ellenére, hogy a történetkutatók már korán felfigyeltek e forrásokra, hasznosítván számukra fontos adalékaikat. Ráth Károly pl. a marcaltői régi kastélyról 1865-ben publikált tanulmányában már hivatkozik Marczaltőy Miklós feleségének, Zay Annának 1608-ban tett utolsó rendelésére;

12 Véghely Dezső pedig négy évvel később megjelent dolgozatában — az említett forrás mellett - a férj 1629-ben tett végakaratát is hosszabban ismerteti.'

3 Nem sokkal később, 1884-ben már egy érdekes forrásközlés is napvilágot látott: Sándor György és neje, Nyikos Anna — e korszakban még meglehetősen ritkának számító — közös végrendelete 1663-ban Pápán készült.

14 Ezt követően viszont huzamosabb ideig nincs tudomásom hasonló munkákról, csupán a legutóbbi évekből találtam néhány fontos publikációt: Hermann István egy pápai középnemesi házaspár végrendeletét tette közzé a XVII. század közepéről, alapos, a kutatások történetére is kitekintő bevezetővel ellátva;" míg Rémai Lászlóné dolgozatában 16 darab Veszprém megyei, XVIII. századból fennmaradt női végrendelet bemutatására vállalkozott'

6 — ez utóbbiak között néhány falusi testamentumot is fellelhetünk. Bár az előbbi rövid felsorolás — alaposabb munkával — bizonyára valamelyest még bővíthető lenne, annyit mindenképpen megállapíthatunk: a 136